44435. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntött vas vagy öntött vasból való kész öntvények széntartalmának csökkentésére

változik át és így a vasból az eltávolítandó sfcén elvonatik. Ennél a reakciónál egyidejűleg hydrogén is képződik, mely elég. A vasban még megmaradt szén az itt föllépő magas hőfok folytán perlitté változik. Az új eljárás előnyei abban nyilvánulnak, hogy a legegyszerűbb módon sikerül tetszés szerinti széntartalmú oly lágy vas előállítása, mely az öntésre kiválóan alkalmas és melyből oly öntvények állíthatók elő, melyeken a legkisebb szakadások sincsenek. A nátriumhydroxyd a nyers vasban grafit alakjában jelenlevő szénre lágyvas és nátriumkarbonát képzése közben hat, amint azt már említettük. Az átalakulásnál keletkező gázok vagy a retorta kéményébe vezethetők ós innen a szabadba vihetők, vagy pedig más úton hasznosíthatók. Az öntöttvas széntartalmának csökkentésére szolgáló jelen eljárást nemcsak nyers vasnál az illető öntvény öntése előtt lehet alkalmazni, hanem az öntöttvas széntelenítésének eszközlése az öntés után is lehetővé válik, ami egyúttal azt az előnyt is eredményezi, hogy az öntvényeket utólag már nem kell az esetleges belső feszültségek kiegyenlítése céljából izzásba hozni, amint ez tudvalevőleg acélöntvényeknél föltétlenül szükséges. Ezenfölül azt találtuk, hogy szükség esetén a kész öntvény teljésen szénteleníthető. Az új eljárás eszközlésére az elfogadott átlagos széntartalommal, azaz 3'5%-kal bíró kész öntvényeket retortába vagy kúpolókemencébe helyezzük, mélyben megolvasztott nátriumhydroxyd vagy más alkálifém hydroxydja, pl. káliumhydroxyd van jelen olyan mennyiségben, hogy a megolvadt hydroxyd az öntvényeket teljesen befödi. A kemence hőfokát ezután 1100—1150" C.-ra emeljük; ennél a hőmérsékletnél a széntelenítés igen gyorsan megy végbe. A retortán vagy a kemence boltásán biztonsági szelep van alkalmazva, mely körülbelül két atmoszféra nyomást bír ki. Ha a re tortában a gáznyomás ezt a nyomást meghaladja, a szelep nyit és a gázok kígyós hűtőcsövön át egy tartóba áramlanak, mely ammóniákkal van megtöltve és amelyben a fölszabadult nátrium föloldódik. Az ammóniák által el nem nyelt gázokat fűtés céljából a kemencébe visszavezethetjük. A körülbelül két atmoszférás túlnyomás föntartása fontos, mert ez a reakciót sietteti. Ha pl. a széntelenítést 3'5%-ról körülbelül 1'5%-ig akarjuk keresztülvinni, úgy a fönt jelzett hőfoknál körülbelül két óra hosszat kell a hevítést végeznünk. Ezen idő eltelte után a retortán vagy a boltáskemencén alkalmazott szelepet nyitjuk és a fölösleges nátriumhydroxydot le hagyjuk folyni. Ezután a retortát lassan ki hagyjuk hűlni és az öntvényeket kivesszük. Husz mm. falvastagságú öntvények teljes széntelenítésére körülbelül hat órára van szükségünk. Az ily módon széntelenített vasnak a tégelyből öntött folytvashoz hasonlóan kristályos, fényes törése van. Az időtartamnak és az alkalmazott hőfoknak megváltoztatása által a széntelenítést úgy is szabályozhatjuk, hogy a kész gyártmány kiizzítás után hasonló minőségi számokkal bíró finom acélöntvényhez hasonlít. Az új eljárás a meglévő ismeretes temperálási és a többi széntelenítési eljárásokkal szemben a következő előnyöket nyújtja: 1. Az eljárással az öntvények a legkomplikáltabb és legfinomabb formákban kifogástalanul önthetők, ami tudvalevőleg az öntött vasnál nehézségeket nem okoz, míg folytacélból való tégelyöntvények vagy a Siemens-Martin-féle kemencékből való acélöntvény és hasonlók a föllépő feszültségek miatt csak egyszerű formákban önthetők. Az eredménykép elért minőség ennek ellenére ugyan olyan, mint az acélöntvényeknél. 2. A 3-5% széntartalommal bíró öntvénynek 0-8% széntartalommal bíró minőségű acéllá való átváltoztatására összesen tíz órára van szükség. Ezzel szemben a most alkalmazott temperálási eljárások legalább hét napot igényelnek. 3. Az öntvények nem deformálódnak, mint a temperálási eljárásoknál, melyeknél desoxydáló szerekkel szekrényekbe szorosan