44406. lajstromszámú szabadalom • Föltekercselhető csöves drótvezeték

Megjelent 1909. évi február hó 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 44406. szám. vil/g. OSZTÁLY. Föltekercselhető csöves drótvezeték. SCHRÖDER PÁL MÉRNÖK STUTTGARTBAN. A bejelentés napja 1908 junius hó 8-ika Jelen találmány föltekercselhető csöves drótvezetékekre vonatkozik, melyeknél a drótok szigetelő masszába vannak ágyazva. E drótvezetékek csőköpenye eddigelé a széleken hornyolás által záratott el. A csőköpeny előállítására használt acél-, sárgaréz-, vörösréz- vagy hasonló anyagú lemeznek természetesen ellenállóképesnek kell lennie, miért is e célra kemény anyagot használnak. Ezek a csővezetékek nehezen hajlíthatok, mert a kemény anyag a hornyolásban többször egymásra fekszik. Ezek a csővezetékek éles görbületekben nem. fektethetők, mert a kemény és mégis törékeny anyag a hajlításnál törik. Az ismert csöves drótvezetékek még egy további hátránnyal is bírnak. Ismeretes ugyanis, hogy a külső csőköpenyt az áram vezetésére is, például háromvezetékű rendszereknél középső vezeték gyanánt használ- j ják. A középső vezetéknek oly mérettel kell bírnia, hogy elektromos ellenállása a a belső vezetékek elektromos ellenállásához bizonyos arányban álljon. Minthogy már most az összes csöves drótvezetékek csőköpenyei a gyártás egyszerüsbítése kedvéért mindenkor ugyanazon lemezből készülnek, ennélfogva a köpeny függetlenül a belső vezetékek elektromos ellenállásától, a csőköpeny ugyanazon átmérője mellett, mindig ugyanazon ellenállással bír. E hátrányok kiküszöbölése a mellékelt rajz 1. és 2. ábráján két kiviteli alakban föltüntetett javításra vezfetett. A 3. ábra az új csővezeték egy elágaztatási helyét mutatja. A 4. ábra a 3. ábra keresztmetszete. Az (a) és (b) belső vezetékek ismert módon a (c) szigetelő masszába vannak beágyazva és a (d) csőköpennyel vannak körülvéve. E hüvely széleinek hornyolás által való összekötése helyett a szélek akképen vannak ellentétes oldalak felé áthajlítva, hogy a hajlítás helyén egymáshoz fekszenek. A köpeny elzárása az (e) lemezzel történik, melynek szélei befelé vannak hajlítva úgy, hogy a (d) köpeny áthajlított széleit átfogják. A fémköpeny elzárása tehát kapocsszerűen történik és nem hornyolás útján, mint eddigelé. Igaz ugyan, hogy az elzárás helyén az anyag itt is többszörösen fekszik egymáson, azonban a kapocsszerűen elrendezett (e) lemezt nem kell feltétlenül ugyanazon anyagból készíteni, mint a köpenyt, hanem a csöves drótvezeték tartósságának káros befolyásolása nélkül lágyabb vagy vékonyabb fémből is készíthetjük, mely könnyebben hajlítható.