44405. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági zár

testet a (6) fogantyú útján a (11) förgo­höz képest annyira eltoltukj, hogy az (1) j lemez a- (13) toldatba ütközikl. A zárás után a (7) testet az (1) lemezzel együtt visszahúzzuk, mire az (1) lemez, minthogy a (7) testet a zárásnál körülforgattuk!, a (15) csatornán át a (3) tokból kieshet és célszerűen a lecsapppantható (16) fölfo­góra esik (2. ábra). Hogy az (1) lemez mindig helyesen ve­zettessék be, a (17) horonnyal van el­látva (6. ábra), mely a bevezetésnél a (2) csatornában lévő (18) dudorodáson elcsú­szik (14. ábra). Minthogy a hornyot a le­meznek csak egyik oldalán alkalmazzuk, a helytelen bevezetés lehetetlen. A tetsző­leges számban alkalmazott rekiesztők kü­lönböző szélesek lehetnek; a rekesztők el­tolásának mértéke is .különböző lehet, de szükséges, hogy a záró lemez pontosan a rekesztőkhöz alkalmaztassák. Hogy a nem pontosan hozzáillő lemezzel váló zárás meg­nehezíttessék, a (3) tokban a (10) horony­nyal szemben a ,(19) hornyot alkalmazzuk (2. és 13. ábra), melybe a rekesztők be­akadnak, ha túlságos nagy mértékben el­tolattak. I Hogy a (7) test a záró lemez bevezeté­sére szükséges helyzetét ismét fölvegye, a (3) tokban a rúgós v (20) pecket alkalmazr zuk (1. és 21 ábra), mely a (7) test el­forgatásánál annak megfelelő (21) bevá­gásába becsappan, mihelyt ,a test a záró­lemez betolásához szükséges helyzetét el­érte. A (11) förgő, illetve a förgő (23) toldatainak mozgási határát a (22) ütköző képezi (3. ábra), mely biztosítja, hogy a lemez (12) kivágása mindig pontosan a (13) toldatra feküdjék1 . Hogy a, (7) test a zá­rási folyamat befejezte előtt visszahúzható ne legyen, a test a zárás közben (24) kiugrásai útján a (3) tok (25) gyűrűs hor­nyába kapaszkodik (15. ábra). Az (5) tolóka (4) fogantyúja egyúttal a tolóka rugalmas rekesztője gyanánt is van kiképezne, ami által a tolóka végső hely­zeteiben rögzíthető. A zár igen különbözőiképen használható. így pl. a 7—12. ábrán a találmány tár­gyát képező zárat pénzszekrényzár alakjá­ban mutatjuk i>e. Ezen foganatosítási alak­nál a (6) záró fogantyú által elforgatott és a tövisszerű ,(14) közbenső darab útján a förgővel kapcsolt (7) forgótest rendes körülmények között mozgásában a (9) re­kesztő és a (10), illetve (19) hornyok ál­tal akadályoztatik (8. ábra). A zárás csak akkor eszközölhető, ha a (9) rekesztők az (1) záró lemez útján helyesen beállíttat­tak. Az (1) záró lemez (5) tolókája ezen esetben vízszintesen eltolható és hossza a (31) páncéllemeznek vagy ajtónak hosszá­hoz van alkalmazva. (7. ábra). A zár a pán­céllemez vagy ajtó mögött fekszik. Az (5) tolókaia(29)rúgó hatása alatt álló (28) le­mez által (11. ábra) rögzíthető oly módon, hogy a lemez a tolóka (30) kiugrását (7. ábra) átfogja. A záró lemez ez esetben ívelten van kiképezve (12. ábra). A (9) rekesztők sugárirányban vannak elrendezve, úgy, hogy a (3) tokkal szemben lehetőleg nagy kapcsolódási fölülettel, az (1) lemez­zel szemben pedig lehetőleg csekély kap­csolódási fölülettel bírnak (9. ábra), minek ^ folytán a bevezető csatorna még nagy­számú rekesztők esetén is kisméretű lehet. További biztosítás céljából ezenfölül a (26) rekesztők vannak alkalmazva (7. és 8. ábra), melyek a ziár (3) tokjában rúgósan vannak ágyazva, rendesen a (7) testbe ka­paszkodnak és a (9) rekesztőkhöz támasz­kodnak. Ezek az ellenrekesztők a (9) re­kesztőkkel együtt, tehát közvetve a záró­lemez által állíttatnak be (8. ábra). A (3) tokban rézsútos síkok gyanánt ki­képezett (27) kivágások (10. ábra) arra szolgálnak, hogy a (9) rekesztőket fölfog­ják, ha azok a hozzátartozó (1) lemez al­kalmazása nélkül (10) hornyaikból kihozat­nának. Ezen biztosító zárások száma és alakja különböző lehet úgy, hogy a zár leg­különbözőbb módon szerkeszthető. Ahelyett, hogy az összes rekesztők szá­mára közös záró hornyot alkalmaznánk, min­den rekesztő külön horonnyal bírhat. Az (1) záró lemez az (5) tolókával szilárdan le­het összekötve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom