44384. lajstromszámú szabadalom • Len és hasonló textilnövények háncsrostjainak nyerésére szolgáló gép
- 3 — zással. A második sort például inkább balra hajló fogakkal látjuk el, míg a következő sor az ellenkező irányba húzódó fogakat kap. Csak a legfölső és legalsó sor fogai lesznek ezen esetben egyenesen kiképezve. A (47) súlykok a (48) keretekkel ugyan szorosan összefüggenek, azonban egyenként rugalmas ágyazásúak oly kép, hogyha valamely súlyok és a szemben fekvő matrica közé egy kemény tárgy kerül, t akkor csak az illető súlyok marad vissza, míg az öszsxe"3 többiek munkájukat akadálytalanul folytathatják. A gépnek mindegyik oldalán egy-egy (49 és 50) vezeték van elrendezve, mely egy a pozdorja leszívására szolgáló ventilátorral van kapcsolatban. Az anyag a legalsó (43 és 44) hengerpár elhagyása után egy készülékre esik, amely például két sor (51 és 52) falécekből áll, amelyek egymást váltakozva keresztezik. Ezen falécek (53 és 54) tengelyek körül kilendíthetők és ide-oda való mozgásuk közben verőként működnek, hogy az anyagot a még jelenlevő pozdorjától megszabadítsák. E lécek egy végnélküli (55) szalaghoz csapódnak, amelyhez egy második (56) végnélküli szalag csatlakozik. Az anyag az (57)-el jelölt helyen ragadtatik meg a két végnélküli szalag között és azoknak (58)-al jelölt legmagasabb helyéhez vitetik, ahonnan egy lejtős (57) deszkára esik, mire egy háncsológép (60 és 61) táphengerei közé jut. E gép további (62 és 63, 64 .és 65, 66 és 67, 68 és 69) táphengerfekkel bír. Ezen táphengerek és a (70) matricák, valamint a (71) súlykok s a (72 és 73) keretek ugyan ugy vannak kiképezve, mint a leírt háncsológépnek megfelelő részei. A második háncsológépen is föltalálhatók a (74, 75)-el jelölt szívóvezetékek, amelyek elágaztatott vereték által kapcsoltatnak a ventilátorhoz. Miután az anyag a legalsó (68 és 69) hengereket elhagyta, a (76 és 77) rázó- és verőlécekre hull, melyek (78 és 79) tengelyek körül forognak. Innen az anyag szük- | ség esetén újból végnélküli (55 és 56) sza- | lagokra vezethető, hogy onnan egy harmadik háncsológépben további kezelésnek vettessék alá. Ha az anyag pl. négy ilyfajta gépen megy keresztül, akkor a matricák és a súlykok fogazásai oly mértékben, amint a munka előrehalad fokozatosan finomabbra választatnék. ' A 3. ábra a háucsológépeknek másféle elrendezését tünteti föl. Itt a háncsológépek egymás fölött vannak elrendezve. A (83 és 84) .tengelyek körül kilendíthető és egymást keresztező (81 és 82) lécek közeiéiben pedig egy végnélküli (80) asztal rendezte-; tik- el. Az utolsó (85 és 86) hengerpárt elhagyó anyag ily módon az alsó háncsológép legfölső (87 és 88) táphengereihez vezettetik. Egy rézsútos (89) bádoglemez a pozdorja kivezetésére szolgál. A célszerűen acélöntvényből álló súlykok a 4., 5. és 6. ábrán külön vannak föltüntetve. Ezeket közvetlenül egymás mellett rendezzük el a (90) tartókban, amelyek egy-; mással párhuzamosan vannak a mozgatható (48) állványban erősítve. A súlykok egy-egy centrális (91) rúddal bírnak, amely egy négyszögletes (92) fejben végződik. A (92) részt egy (93) csavarmenetes részszel látjuk el, melynek belső (94) végét csapalakban képezzük ki. JEzen (94) rész a súJyokfejnek megfelelő (95) vályatában nyugszik. A (93) csavarra egy . (96) gyűrű van csavarolva, amely (97) nyúlványával a súlyok egy exiális (98) résében ide-oda csúszhat. E gyűrű, amely a (13 és 14. ábrán külön van föltüntetve, tengelye körül nem fordulhat el, mert a (98) rés az előfordulásban gátolja. A (99) spirálrúgó a (91) rudat koncentrikusan veszi körül s egyik végével a (96) gyűrűnek, másik végével pedig egy (100) betétdarab belső homlokfölületének fekszik neki. Ezen betétdarab, mely a (15. és 16, ábrán külön van föltüntetve a (99) spirálrúgónak helyzetét határolja. A (100) betétdarabot a (101) szemek segélyével (4. és 16. ábra) erősítjük meg a | (99) rúgó baloldali vége a (90) tartókkal és | a (48) kerettel szilárdan össze van kötve.
