44381. lajstromszámú szabadalom • Tenger alatt járó naszád

Megjelent 1909. évi február hó 389-én. MAGY. KIR. SZABADALMI hsEH HIVATAL SZABADALMILEIRAS 44B81. szám. XV/a. OSZTÁLY. Tenger alatt járó naszád. D'EQUEVILLEY-MONTJUSTIN RAYMOND MÉRNÖK KIELBEN. A bejelentés napja 1908 április hó 15-ike. Hogy tenger alatt járó naszádok nyugalmi helyzetüknél is lemerülhessenek függélyes irányban, úgynevezett függélyes csavarok, vagyis függélyes tengelyekre szerelt propellercsavarok vannak alkalmazva. Ily függélyes csavarokat vagy a naszád közepén, vagy ettől kétoldalt, egyenlő távolságban szokás elrendezi. Az utóbbi esetben a függélyes csavarok aknákban vannak elrendezve, melynek a naszád tedtén függélyes irányban mennek át. Ily függélyes csavarok alkalmazásánál függélyes csapnyomások lépnek föl, melyek a csavarokat hajtó gép megindításánál hirtetelenül zérustól maximumig növekednek és i így lökésszerűen hatnak a naszádra. Ily függélyes csavarokkal végzett gyakorlati kísérleteknél kitűnt, hogy hatásuk a naszádra túlságosan heves. Ezenkívül rendkívül nehéz a naszád két végén alkalmazott függélyes csavarok esetébea mindkét csavart azonos sebességgel hajtani, miért is az ! a veszély forog fön, hogy az ekként alkalmazott csavarok a naszád egyensúlyi helyzetét megzavarják. Találmányom célja eme hátrányuk megszüntetése. A csatolt rajzon találmányom két foganatosítási alakja látható, nevezetesen az 1. ábra egy tenger alatt járó naszád függélyes hosszmetszete, a 2. ábra eme naszád közepén átmenő függélyes keresztmetszete, a 3. ábra a naszád más foganatosításí alakja a 2. ábrának megfelelő vetületben és a 4. ábra az 1. ábrához tartozó vízszintes metszet. A naszádtest fedélzetén a naszád közepén a (k) parancsnoki torony van elrendezve, mely az (a) legénységlakással áll kapcsolatban. A (k) torony két oldalán az (e) bejáró nyílások vannak, i . Az 1., 2. és 4. ábra szerint a naszád merülő berendezése két külön (s) szívócsőből áll, melyek a naszád fölhajtás súly pontja alatt akként vannak az (a) legénységi helyiségbe beépítve, hogy mindegyik (s) cső először függélyes irányban emelkedik föl a hajófenéktől, azután a hajó oldalj falán vízszintes vagy közel vízszintes irányban torkollik ki. Mindegyik cső vízszintes (t) szakaszába egy-egy (o, p) turbina- vagy hajócsavar van beépítve, az (o, p) propellerek közvetlenül a küzöttük elrendezett (m) mótor (n) tengelyére vannak ékelve. Az egyik propeller szárnyai éppen ellentétesen vannak elrendezve, mint a má-