44369. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elektromos batteriák működésének tökéletesítésére

a készülék fizikai állapotának változásából ered. Az eddigi likacsos válaszfallal biró battériáknak alkalmazása tehát hátrányos, mert az említett reactiók folyamán a válaszfalnak pórusaiban csapadékok vagy lerakodások keletkeznek. A jelen találmány tárgyát képező eljárás ós berendezés már most ezen hátrányoknak beszüntetését teszi lehetővé és pedig vagy kémiai, vagy tisztán fizikai ill. mechanikai úton. A kémiai eljárás is kétféleképen foganatosítható. Az egyik foganatosítási mód abban áll, hogy a salétromsavhoz hypochlorossavat adagolunk, amikor is a likacsos válaszfalban képződött kén egyrészt a natriummonosulphidban oldódik, másrészt pedig a hypochlorossav a ként kénsavvá alakítja át. Ezen eljárás tehát általában abban áll, hogy azon esetben, midőn az elektrolyt a lecsapódott terméket egyedül föloldani nem képes, egy ezen műveletet elősegítő anyagot oldunk föl az elektrolytban. Az említett reactió azonban tényleg csak folyamat kezdetén létesül, mivel a hypochlorossavat a likacsos válaszfalban csakhamar kénessav és sósav helyettesíti, mely savak hatván a likacsos fal ellenkező oldalán oldatban lévő natriumpolysulphidra, ként csapnak le, miközben a polysulphidnak natriumjával vegyülnek; így hát tulajdonképen csak az történik, hogy a káros reactió bekövetkezése késleltetik. A kémiai eljárásnak egy másik foganatosítási módja abban áll, hogy a natriummonosulphid oldatát magasabb nivóban tartjuk, mint az oxydáló folyadékot (pl. salétromsavat) vagy pedig abban, hogy a natriummonosulphidnak fölületére nagyobb nyomást fejtünk ki. Ezen esetben a natriummonosulphid a nivók között fönnálló különbség folytán a iikacsos válaszfalon áthatolva oldás útján ként ragad magával. Ezen eljárás azon hátránnyal bír, hogy túlságosan sok natriummonosulphidet fogyaszt, továbbá a pozitiv rekeszben kén rakódik le, végül a salétromsav gyorsan natriumnitráttá alakul át, mely majdnem hatástalan. Általában, ha a lecsapódott termék oldható az elektrolytek egyikében; ezen oldó elektrolytet magasabb nivón kell tartani a másiknál, vagy pedig nagyobb nyomásnak kell kitenni. A fizikai eljárás, mely nem bír az előzőkben ismertetett vegyi eljárások hátrányaival, lényegében abban áll, hogy az elektródákat egymástól elválasztó likacsos falak között semleges folyadékot vezetünk át, mely lassan kering és ily módon kiküszöböli a ható elemeket, melyek a likacsos közfalakon ezeknek hosszában átjutDak. A két ható folyadék nem érintkezvén többé és el lévén választva egymástól oly oldat áital, mely amazokra semmiféle vegyi hatást nem gyakorol, nem eredményez többé lecsapódást, amikor is a közbenső folyadék lehetővé teszi egyúttal az elektromos áramnak a negatív rekeszből a pozitiv rekeszbe való átvezetését. Ezenkívül a likacsos válaszfalban lefolyó secundár reactió következtében az egyetlen likacsos fallal bíró elem megszakított áramkörnél is működött; ami a két likacsos válaszfallal bíró elemnél nem következik be, mivel az egymással érintkező folyadékok most már semmiféle vegyi hatást egymásra nem gyakorolnak. Magától értetődik, hogy a leírt eljárás mindazon esetekben alkalmazható, melyekben a reactió bárminemű lecsapódással vagy kristályosítással jár. A közbenső oldal ot akként kell megválasztani, hogy vegyileg ne hasson azon folyadékokra, melyeket elválaszt és hogy ezeknek jelenlétében ne legyen kitéve kristályosodásnak. Alkalmazhatók a kitűzött cél elérésére a nátriumnak és a kaliumnak chlorürjei, natriumsulphat, maró natronnak híg oldata és általában valamennyi jó vezető és gazdaságos anyag. Tiszta vizet csak azon esetben használunk, ha nincs szükség a battériának maximális munkaképességére. Az említett reactiók hasznosítását lehetővé tevő battéria ismert módon likacsos válaszfalak által egymástól elválasztott szénlemezekkel bír és abban különbözik az eddigi battériáktól, hogy a jelen esetben