44358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás képlékeny, félszilárd és szilárd anyagok előállítására

Megjelent 1909. évi február hó 15-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI j|§§lf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44858. szám. lV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás képlékeny, félszilárd és szilárd anyagok előállítására. WIECHMANN FERDINÁND GERHARD CHEMIKUS NEW-YORKBAN. A bejelentés napja 1908 március hó 31-ike. Találmányom tárgya első sorban eljárás növényi eredetű albuminok, .vagyis a protein oly módon való kezelésére, hogy ez képlékeny, félszilárd vagy szilárd anyaggá alakuljon át, melyet alakítani, önteni, sajtolni és vulkánozni, tehát minden oly esetben használni lehet, melyben eddig gumit vagy más rugalmas anyagot használtunk. Az ekként előállított itermék az elektromosságot nem vezeti, meg nem gyúlad és épp úgy, mint a gumi a legkülönbözőbb keménységi fokokban állíttató elő- Az ekként előállított anyagnak oly szerkezetet is adhatunk, hogy bár a nyers anyag a víznél nehezebb, a vízen ússzék, végül a víz és nedvesség befolyása iránt érzéketlenné is tehetjük. Eljárásomat a következő módon foganatosítom: Nyers anyag gyanánt növényi eredetű ajbumint, vagyis protejnt használok, melynek mennyisége az előállítandó termék minőségétől, tehát akttól függ, 'hogy ennek képlékenynek, félszilárdnak vagy szilárdna!k kell-e lennie. Ha képlékeny anyagot ajkarunk előállítnai, a növényi eredetű albumin az egész tömeg súlyának körülbelül 40°/o-ai, félszilárd anyag előállításánál 60, szilárd anyag előállításánál 80%-a. Magától érthető, hogy a találmány korántsem követeli meg az adott súlyviszonyok pontos betartását, minthogy ezek az alkalmazott növényi albumin minőségével változnak. Az alkalmazott növényi albumin a proteinek vagy proteidek osztályába tartozik, tehát növényi falbumjn, kazein vagy gikér. A növényi albumin előállítására a gombok gyártására használt növényi elefántcsontdió (corozo) hulladéka használható, de előállítható számos más anyagból, pl. búzából, borsóból, lencséből, lóbabból és bükkönyből is. A növényi albumin maga a legkülönbözőbb' állapotban, tehát folyékony, félfolyékony, szilárd vagy képlékeny állapotban alkalmazható, legelőnyösebben finoman szétosztva használjuk föl, mert ekkor a többi szükséges anyaggal jobban keverhető. Az alkalmazott növényi albuminhoz valamely oldószert keverünk, vagyis oly anyagot, mellyel kémiailag egyesülhet és így új terméket képezhet. Oldószer gyanánt állati eredetű kazeint használhatunk, melyet valamely orgános savban, pl. ecetsavban, vagy alkáli oldatban, pl. káliumhydroxydoldatban vagy más alkalmas oldószerben oldottunk-A jelzett két anyagot, vagyis a növényi albumint és állati eredetű kazeint most