44334. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az elektrolyt keringésének előidézésére szekundér batteriákban, elektrolytikus fűrdőkben és más effélékben

— 2 — elektróda van elhelyezve. Ezen elektródák fölülete két vagy több függélyes, párhuzamos (R) bordával van ellátva. A bordák között (E) mélyedések keletkeznek, melyek a fenéktől, illetve az (I) bevezető nyilasoktól az (0) kivezető nyílások felé kúposán keskenyednek (2. ábra), ami által a bordák és az azok végeit elzáró, agyagból vagy más lyukacsos anyagból való (S) záró fal között kúpos csatornák vagy vezetékek keletkeznek. Az összes elektródalemezek és a záró falak rugalmas szalagok vagy más effélék áltál tartatnak össze és a (B) cellában bárminő megfelelő módon támasztatnak alá. Az elektrolyt az (I) nyílásokhoz az (L) csőtoldaton át vezettetik, mely az elektródák alsó széle alá nyúlik. A berajzolt nyilak az elektrolyt útját jelzik. A lemezeknek a 2. ábrán föltüntetett kúpos kiképzése helyett fölületükön lévő bordákat képezhetjük ki kúposán. A kúpos csatornák az elektródák fölülete helyett az (S) zárófalak fölületein is képezhetők ki; ezen fölül ebonitból vagy más alkalmas anyagból való különálló szétválasztó szalagok is alkalmazhatók. Az elektródák ezen utóbbi esetben sima fölületekkel bírnak. Az is lehetséges, hogy a csatornákat részben az elektródákon, részben pedig a záró falakon képezzük ki. A 3. ábra három lapos elektróda-lemez és pedig egy (P) pózitiv és két (N) negativ elektróda-lemez keresztmetszete; a pozitív lemez a rajzon látható módon dült helyzetben van. Az elektródákat egymástól két vagy több különálló (81) szalag választja szét, melyek kúposán vannak kiképezve, a lemezek közé illenek, ilyképen az elektródák fölületeit oldalt határolják és az elektródák között kúpos (E) vezetékeket vagy csatornákat képeznek. Az (81) szétválasztó szalagokat helyzetükben a lemezeket összeszorító gumiszalagok vagy más effélék tartják meg. Az elektrolytnek az (Sl) szalagok által képzett csatornák közé való bevezetésére az (L) csőtoldat szolgál: A 4. ábra három (N, P, N) elektróda metszete, melyek között (Sl) szétválasztó szalagok vannak elhelyezve. A középső (P) elektróda fölül vastagabb és a fenék felé kúposán keskenyebb, viszont a két külső (N) elektróda egymással párhúzamos. Ezen elrendezésnél szintén kúpos csatornák képződnek. A nyilak a keringés irányát jelzik. Az 5. ábrabeli elektródán ebonitból vagy hansonló anyagból való különálló .(82) bordák vannak elrendezve, melyek kúpos csatornákat zárnak közre. Az elektródák közötti középső csatorna a fenék fölé eső (1) bebocsátó nyílásnál a legbővebb és a fölső (0) kivezető nyílásnál a legszűkebb, viszont az oldalsó csatornák alul szűkek és fölfelé bővülnek. A pontozott vonalak a szomszédos elektródapár ellenkező irányba hajló bordáit mutatják; a nyilak a keringés irányát jelzik. A középső (E) csatorna az (L) csőtoldat által lefelé meg van hosszabbítva ; ezen csőtoldat az (S2) bordákra és az elektródák oldalaira van erősítve, alul zárt és lyukakkal van ellátva, oly célból, hogy a folyadék akkor is keringhessen, ha a fenék az elektródák csapadéka által be volna födve. Hogy ezen célt támogassuk, az (Ll) segéd-bevezető csövet alkalmazhatjuk. Az elektromos áram hatása folytán elektródák között szétbomló gázok fölemelkednek és a konvergáló (E) csatorna csúcsa felé haladva ott összegyűlnek. Ezen emelkedő mozgás az elektrolytnek vagy a folyadéknak a cella legalsó részéből az (Ll) csőtoldaton át a fölső (0) kibocsátó nyílás felé való áramlását idézi elő. A 6. ábra az 5. ábrabeli foganatosítási alak keresztmetszete, melyen az (L) csőtoldat fenekén és oldalán kiképzett nyilások láthatók. A 7. ábra az 1. ábrabeli cella vízszintes metszete az (R) bordákkal, melyek az (N) és (P) elektródák részeit képezik. A 8. ábra az 5. ábrabeli cella vízszintes metszete, melyen az ebonitból vagy más alkalmas anyagból való külön (82) szétválasztó bordák láthatók, melyek a sík elektródák között kúpos csatornák képzése céljából részútosan vannak elrendezve. Ezen csatornák, elektródák és szétválasztó léczek