44293. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényeknek gombabetegségek ellen való megvédésére
Megjelent 1909. évi január hó 3 0-án. MAGY. KIR. SZABADALML^^g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44293. szám. X/li. OSZTÁLY. Eljárás növényeknek gombabetegségek ellen való megvédésére. DR RUMM CHRISTIAN TANÁR STUTTGARTBAN. A bejelentés napja 1908 március hó 18-ika. Elsőbbsége 1906 január hó 29-óvel kezdődik. Jelen találmány tárgya eljárás növényeknek gombabetegségek ellen való megvédésére rézcukormészkeverékek alkalmazásával. Az új eljárás alapján sikerül a régebbi eljárásokkal járó hátrányokat kiküszöbölni. Ezen hátrányok lényegben abban állanak, hogy az ismert rézcukormészkeverékek frissen készítve a réznek túlnyomó tömegét vagy majdnem az egész rezet pehelyszerű csapadék alakjában tartalmazzák, amitől a fecskendező készülékek nyilasai könnyen eldugulnak úgy, hogy a növénylevelek lehetőleg finom, egyenletes fecskendezése nem lehetséges, bármennyire kívánatos volna ez úgy a növények lehetőleg tökéletes megvédése, mint a fecskendezési költségek csökkentése céljából. Már néhány nap múlva azonban az eredetileg netán oldott csekély rézménnyiségek oldatlanul ki vannak választva és azután a fecskendezési foltok a parazitákkal szemben lényegben úgy viselkednek, mint az egyszerű nem cukrozott rézmészlevekéi, azaz méreghatásuk rendkívüli valóazínűsséggel csak a nem oldott rézrészecskéktől indul ki, minek folyományakép a páraziták megrontására, illetve elpusztítására azoknak közvetlen érintkezése a nem oldott rézrészekkel szükséges, mint azt gyakorlati kísérletek igazolták. Már régóta ismeretes, hogy a paraziták elpusztítására, illetve megrontására a legcsekélyebb rózmennyiségek is elegendők, sokkal csekélyebbek, mint amilyenek a lé csapadékának egyes pelyheiben tartalmaztatnak. Az említett levek alkalmazásánál tehát sok réz tékozoltatik el, ami a készítmények árát fölösleges módon növeli és egyúttal azzal a veszéllyel jár, hogy a fenéken a réz túlgyorsan gyűlik össze. Tényleg az eddig ajánlott rézcukormészlevek nem is találtak nevezetesebb alkalmazásra és elterjedésre. Mindezen hátrányok azáltal küszöbölhetők ki, hogy a rezet teljesen oldatba visszük át; mert 1. az oldat eleitől fogva a rezet sokkal finomabban és egyenletesebben elosztva I tartalmazza, mint bármily szilárd részekeí tartalmazó lé; erős hígítás mellett is teljesen homogén marad. 2. Oldatokban a réznek a lehető legnagyobb fölület van adva, ami a legnagyobb mérvű kihasználást vonja maga után. 3. Az oldat finomabb nyílásokon fecskendezhető ki, mint bármely lé, anélkül, hogy a nyílások eldugulnának. 4. Oldatoknak szilárd szárítási termékei, különösen, ha azok amorf módon nyeretnek,
