44289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zinknek érceiből folytonos üzemben való előállítására és elektromos kemence az eljárás foganatosítására

Megjelent, 1909. évi január hó 30-án. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 44289. szám Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás cinkneky^ceiből folytonos üzemben való előállítására és elektromos kemence az eljárás foganatosítására. fEUGEN FRANCOIS ÉS PIERRON PAUL RAMBERT ELEKTROTECHNIKUSOK LYONBAN. Szabadalom a 40212. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1908 április hó 7-ike P Cinknek szulfidos érceiből száraz úton, történő leválasztásánál eddig nem sikerült •a következő három föltételt 1. hogy a fémet teljesen kondenzáljuk, 2. hogy az összes bevezetett hőt fölhasználjuk, 3. hogy a cink lepárolását folytonos üzemben végezzük egyidejűleg teljesíteni, bár eme föltételek teljesítése teszi csak lehetővé azt, hogy a cink előállítását gazdaságosan végezzük. így pl. fakóércek földolgozását kétféle eljárás szerint végezték. Az első, a pörkölő és redukáló eljárás abban áll, hogy a földolgozandó kénes ércet pörkölés által oxyddá alakították át és ezt szénnel redukálták, a második, a kicsapó eljárás lényege az, hogy a cinket a kénes ércében közvetlenül helyettesítették valamely olcsó fémmel, pl. vassal. Ezideig egyedül a pörkölő és redukáló eljárást alkalmazták, mert a kicsapó eljárásnál a fakóérceket és a vasat zárt edényekb >n kellett megolvasztani, az erre használt edényeket pedig nagy falvastagsággal kellett készíteni, jninthogy a keletkező salak és vasszulfid az edény falait nagyon megrongálta. Eme nagy falvastagságnak azután az volt a következménye, hogy a hőátvitel igen kedvezőtlenül történt. A thermikus hatásfok javítása céljából kisebb retortákat alkalmaztak, minek ismét az volt a következménye, hogy a kemence bonyolódottá vált, a gyártást pedig folytonos üzemben végezni nem lehetett. Végül a cinknek vassal való kicsapását a közönséges kohászati eljárások szerint végezni egyáltalában nem lehetett és szénnel. fűtött kemencék alkalmazása erre a célra teljesen' lehetetlen volt. Épp így nehézségekbe ütközött a pörkölő és redukáló eljárás foganatosítása is, minek főleg az volt az oka, hogy a retorta falai a hőátvitelt rossz,ul közvetítették, a műveleteket folytonosan végezni nem lehetett és a szénmonoxyd áramban elszálló cinkgőzöket lecsapni csak nehezen sikerült. A pörkölő és redukáló eljárás foganatosítására eddig is alkalmaztak elektromos kemencéket, melyek ezt az eljárást nagy mértékben javították, amennyiben a thermikus hatásfok kedvezőbbé vált, de ebben az esetben sem sikerült folytonos módon