44263. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázreakcióknak tetszőleges keresztmetszetű nagy zárt terekben való foganatosítására

Megjelent 1909. évi január hó 30 án MAGY. ^ KIR. SZABADALMI JBTF HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44268. szám. II/©. OSZTÁLYBerendezés gázreakcióknak tetszőleges keresztmetszetű, nagy, zárt terekben való foganatosítására. ÖZV. NIEDENFÜHB, SZÜL. CHOTKO OLGA MAGÁNZÓ BEHLIN/M HALENSEEBEN. A bejelentés napja 1907 szeptember hó 5-ike Elsőbbsége 1903 április hó 25-ével kezdődik. Jelen találmány tárgya oly berendezés, melynek segélyével gázokat, ill. gőzöket tetszés szerinti alakú, különösen azonban négy- vagy sokszögletes keresztmetszettel biró nagy terekben akként oszthatunk el, hogy ezen terek élei vagy sarkai a gázoktól vagy gőzöktől, ill. különböző gázok vagy gőzök bevezetésénél azok keverékétől, teljesen egyenletesen töltetik ki. Nagytereknek vagy kamráknak gázokkal vagy gőzökkel való egyenletes kitöltése különösen a vegyiipar többféle céljaira bír fontossággal, pl. kénsavnak ólomkamrákban való gyártásánál, chlórmésiznek oltott mész fölött átvezetett chlórgáz segélyével való előállításánál, továbbá a technika más ágaiban is, ha igen nagy terekben vagy kamrákban lévő gázok vagy gőzök által bizonyos vegyi, műszaki vagy fiziológiai hatást. akarunk elérni. Mindezen eljárásoknál és berendezéseknél, különösen, ha a rendesen szokásos négyszögletes keresztmetszetű kamrákat alkalmazták, ama nehézséggel kellett megküzdeni, hogy a gázok és gőzök, ill. a gáz-és gőzkeverék a kamrának egész keresztmetszetét nem töltötték ki, amennyiben a i gázok vagy gőzök a tér középső részei- ! ben gyorsabban terjedtek szét, mint a sarkokban, mely utóbbiak vagy egyáltalán nem töltettek ki, vagy pedig, ha az egyáltalában megtörtént, úgy azokat csak a nagyobb fajsúlyú gáz- vagy gőzalkatrészek töltötték ki, így pl. kénsavnak szénsavtartalmú nyers anyagból való előállításánál keletkező szénsav, ill. magában az eme műveletnél bevezetett oxydáló levegőben tartalmazott szénsav. Az ilyfajta reakcióknál és műszaki műveleteknél használt nagy kamrákban tehát bizonyos tekintetben holt terek képződtek, melyekben egyrészt káros alkatrészek gyűlhettek össze, másrészt pedig a reakciókeverék értékes alkatrészei, a fajsúly különbözősége folytán kiválhattak és a vegyi és műszaki földolgozásra nézve vesizendőbe mentek. Igen nagy tereknél továbbá még gyakran azon hátrány is adódott, hogy a gáz- vagy gőztartalom a falazattal párhuzamosan olyképen keringett, hogy a keringési körök, ha középen nem találkoztak, mint az széles tereknél, pl. a közönséges ólomkamrákban szokott lenni, úgy a kamra közepén reakciómentes teret létesítettek. Minthogy nagy terek kitöltésén alapuló eljárások gazdaságossága mindeme hátrányok által