44240. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lemezes beszélőgépek hangdobozainak vezetésével

Megjelent 1909. *évi január hó 89-én. MAGY. KIR. SZABADALMI jBb HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44240. szám. IX/d. OSZTÁLYBerendezés lemezes beszélőgépek hangdobozainak vezetésére. EUFON RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1907 december hó 23-ika. Lemezes beszélőgépeknél úgy a hangvisszaadás finomságára, illetőleg a mellékzörej csökkentésére, mint a hanglemezek kímélésére való tekintettel különös fontossággal bír az, hogy a tű vetülete a hanglemezen érintőjét képezze a mindenkori megfelelő hangbarázdakörnek. Ha a tűn keresztül a hanglemezre merőlegesen fektetett (n) síkot (1. és 2. ábra) «tűsík»-nak nevezzük, akkor a «tűsík»-nak, mely Berliner-)rású lemezes beszélőgépeknél a membránsíkkal párhuzamos (1. ábra), Edisonírásúaknál pedig arra merőleges (2. ábra), a hangdoboz minden helyzetében tangenciálisan kell állnia a mindenkori hangbarázdakörhöz. Az ismeretes lemezes beszélőgépek, különösen az úgynevezett «hangkarbeszélőgépek®, melyeknél (1. és 2. ábra) az (a) hangdoboz egy (C) csap körül vízszintes síkban lenghetőn ágyazott, aránylag rövid (b) hangkarra van erősítve, a fönti követelménynek nem felelnek meg. A hangkar legbelsőbb helyzetében telt vonásokkal, legkülsőbb helyzetében pedig szakgatott vonásokkal van rajzolva. Mint az 1. és 2. ábrákból látható, a tűsíknak az érintős iránytól való eltérése — ha pl. a tűsík legbelsőbb helyzetében a legbelső (kl) hangbarázdakörhöz érintősen áll — annál nagyobb, mennél jobban közeledik a hangkar a legszélső álláshoz. Ezen hátrány elkerülésére ajánlottak már különféle olyan berendezéseket, melyek segélyével a hangkarhoz viszonyítva csuklósan ágyazott hangdoboz helyzete önműködően úgy változott, hogy a tűsík érintős helyzete a hangkar minden állásában biztosítva volt. Ezen berendezések azonban bonyolult szerkezetük folytán nem tudtak elterjedni. Kitűnt azonban, hogy a tűsíknak gyakorlatilag pontos érintős helyzetét a hangkar minden állásában a hangdoboz állítgatása nélkül is el lehet érni, ha a hangdoboz a (b) vezetőkaron olyan helyzetű, hogy az (n—n) tűsík a legbelsőbb helyzetben a hanglemez azon (d—e) átmérőjét, melyen a (b) vezetőkar (C) forgási csapja fekszik, nem mint eddig a (C) csap felőli (C^-d) oldalon, hanem az attól elfordított (0—e) oldalon messe, (1. az 5. és 6. ábrát) mimellett a vezetőkar hossza és a tűsíknak a vezetőkarsíkhoz való viszonyos helyzete az