44166. lajstromszámú szabadalom • Rezgésmérő automobilokhoz és más járművekhez

3. egy vékony tekercsrúgó, mely az emelővel ellentétesen hat és a súlyt egészében vagy részben kiegyenlíti.

A csatolt rajzon a rezgésmérő az 1. ábrán oldalnézetben van föltüntetve, melynél pl. az automobil hátsó falán elrendezett készülék (g) súlya az alsó (t) ütközőn nyugszik, (s) a tekercsrúgó, mely a (g) súlynak lefelé, a berajzolt (x) irányban ható nehézségi ereje ellen hat és az emelőt egészen vagy majdnem egészen kiegyensúlyozza. Az (s) rúgót (h) tok zárja be, mely az 1. ábrán keresztmetszetben vau föltüntetve. Ez a tok természetesen az oscilláló (g) súly egyik irány felé való elmozdulásának ütközőjéül szolgálhat. Esetünkben azonban külön (t) pecek szolgál alsó ütköző gyanánt, a rezgési mozgások ellenkező irányú kitérésének határolására pedig a (t') pecek szolgál. Az emelő rezgő mozgásainak ezen határolása által csak csekély mértékben hathat a (z) fogaskerékre. A rezgés átvitelét ismert módon az emelőkaron ülő (d) rúgónyomás alatt álló kis (i) átvivőkilincs végzi, mely a rezgéseknél a íz) fogaskerék egy fogával kapcsolódik és ezt tovább forgatja. A (z) fogaskerék visszafelé mozgását ugyancsak ismert módon (11) kilincs akadályozza meg, mely szintén gyenge rúgó hatása alatt áll.

A (z) fogaskerékről, melyet tehát az emelő minden egyes rezgése legfölebb egy bizonyos számú foggal kapcsol tovább, a forgó mozgások fogaskerék áttételek által, amint azok minden óránál föltalálhatok, vitetnek át úgy, hogy végül az (y) számlálótengely rendkívül lassan elforgattatok, erre a tengelyre ismert módon mutató van fölhúzva, mely az (m) korong fölött forog és mely a rezgések számát mutatja. A rezgések ezen számát azután ismert módon még egy második (<|) számlálókerékre vihetjük át, mely a (v) mutató minden egyes körülforgásánál csak egy foggal mozog el.

Mindezek ismeretes szerkezetek, amint azok pl. taxamétereknél használatosak s így részletesebb magyarázatra nem szorulnak.

(w)-vel a továbbkapcsolókar van jelölve, mely a (v) mutató (y) tengelyén ül és a (q)

számlálókeréknek minden egyes körülfordulásánál egy-egy foggal való továbbkapcsolását végzi.

A 2/a. ábrán a (w) kapcsolókar és a (q) számlálókerék elől nézetben van föltüntetve.

A rezgésmérő működése a következő:

Ha a készüléket az automobilra függélyes helyzetben fölszereljük, úgy azt a működő motor önmagában nem fogja rezgőmozgásba hozni, mivel a motor rezgéseinek csekély ereje nem képes a súlyt megemelni. Csak a kocsi haladása közben fognak a talaj egyenetlenségei következtében elég nagy függélyes lökések vagy rezgések föllépni, melyek a rezgésmérőt működésbe hozzák. A kocsi tulajdonosa már most kísérletekkel könnyen kitudhatja, mennyit tesz ki a számlálókerék, illetve korong előremozgása pl. 30 percig tartó kocsizás alatt. Azonkívül lassú hajtással és gyors hajtással azokra a hibakülönbözetekre is rá fog jönni, ha ilyenek egyáltalán mutatkoznának, illetve mégis föllépnének, melyek speciálisan az ő készülékének sajátosságai. Ily módon e készülék eszközt nyújt a soffőr ellenőrzésére, melyből a tulajdonos meggyőződhetik arról, hogy a kocsivezető jogtalan kocsizásokat vállalt-e, illetve tett-e meg, mivel a készülék úgy van fölszerelve, hogy az automobilon való megerősítés csak a tok kinyitása után lehetséges (4. ábra).

Természetes és ez épen a találmány második része, hogy a soffőr vagy az automobilt használók ellenőrzésére biztonságot kell aziránt szerezni, hogy a rezgésmérő ne legyen nyitható és levehető. E célra egyszerű plombazár szolgál, melyhez a kocsitulajdonos csak a plombák elhelyezésére való szerszámmal rendelkezik, mely plombákat tetszés szerint változtathatja úgy, hogy mindenféle visszaélés ki van zárva. Ez a plombazár, mely természetesen más zár által is, pl. bányalámpáknál szokásos erős mágneses zárak által helyettesíthető, biztosítja a tulajdonost az ellen, hogy a kocsivezető a készüléket levehesse.

Ez azonban nem elégséges az ellenőrzéshez. A készüléket helyes működésére való tekintettel is kell ellenőrizhetni, vagyis biMVOMP/