44164. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxigénnek vagy oxigéntartalmú gázkeverékeknek ozonozására
Megjelent 1909. évi január hó ¡¿7-én. MAGY. -Sk, K ÍR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44164. szám. Víl/g. OSZTÁLYEljárás oxigénnek vagy oxigéntartalmú gázkeverékeknek ozonozására. ALLGEMEINE ELEKTRICITÄTS-GESELLSCHAFT CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 190S március hó 24-ike. Elsőbbsége 1906 február hó 16-ával kezdődik. A régebbi irodalomban sok adatot lehet ; találni ozonnak magas hőmérséklet mellett ; való képződéséről. Clement (Wied, Ann. 4. | Folge, 14. (1904) 234. oldal) megmutatta, | hogy itt nitrogénoxiddal való összecserélés- j ről vau szó. Clement sokkal kedvezőbb föltételek mellett (levegőnek mellette vagy átvezetése mellett izzó Nernstrudak használatánál) soha sem nyert ozont, hanem mindig csak nitrogénoxidot, annak ellenére, hogy 80 cm. másodpercnyi huzamerősségig ment (Abschnitt 3). Azon tény megállapítása után, hogy az ozonelőállítás a fölhevített gázok pl. folyós levegő nagyon hirtelen lehűtése esetén mégis sikerül (Bér. d. deutsch. chem. Ges., 39. (1906) 940—988. oldal), lehetővé vált már most oxigéntartalmú gázoknak izzó, nem fémes testekre való fuvás által ozont nyerni, amint a huzam sebessége másodpercenkint 1 m. meghalad. Ez esetben levegő alkalmazása esetén már nem nitrogénoxid, hanem ozon keletkezik. Meg akarjuk jegyezni, hogy lehet ugyanazon eredménnyel izzó, nem fémes testeket oxigéntartalmú, nyugvó vagy mozgásban lévő gázban mozgatni és izzó, nem fémes testek helyett fémes testeket is lehet alkalmazni, ha nem fémes, szintén izzó burkolattal vannak körülvéve, mely a gázzal érintkezésbe jut. Ózonnak az igényelt eljárás szerint való előállításának előföltétele, mint már említettük, hogy az oxigéntartalmú gáz és az izzó, nem fémes test egymás irányában legalább másodpereenkint 1 m. sebességgel elmozgattassanak. Első sorban a foganatosítás két főformája jön tekintetbe. Pl. egy hasítékszerű nyílásból levegőt füvünk közvetlenül egy, a nyílás előtt közvetlenül megerősített izzó, nem fémes rúdra, pl Xernstrúdra és pedig oly nyomással, hogy a rúdba ütköző levegő legalább 1 m. másodpercenkinti sebességgel bír. A második főforma abban áll, hogy a levegőnek a rúdra való fuvása helyett, a rudat a levegőben megfelelő sebességgel mozgatjuk. Pl. egy elektromotor tengelyére karokat helyezünk, melyek ily izzó rudakat tartanak. Ha a motor áll, az izzó rúdon nem nyerünk ozont, mely azonban azonnal fejlesztetik, ha az izzó rudak alkalmas fordulatszám mellett több mim másodpereenkint 1 m. sebességgel a levegőt szelik. Természetes, hogy alkalom adtán a két MYOMPAHIBA’S
