44143. lajstromszámú szabadalom • Eljárás redves érvek brikettezésére

Megjelent 1909. évi január üó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44148. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás redves ércek brikettezésére. DR HERFELDT GERHARD VEGYÉSZ PLAIDTBEN. A bejelentés napja 1908 március hó 27-ike. Jelen találmány tárgya redves ércek brikettezésére való eljárás mely abban áll, hogy ezen ércek nedvesített álla­potban mész (CaO) és agyagföldtartalmú szilikátok keverékével szénsavas mész (Ca C0S) pl. bányamész hozzáadása mel­lett bensően összekevertetnek és nyomás által brikettekké alakíttatnak. Mint agyagföldtartalmú szilikátok külö­nösen azon anyagok jönnek tekintetbe, melyek oldható kovasavat tartalmaznak, tehát különösen a darázskő, mint pl. a trachitdarázskő, a fonolitdarázskö, valamint a mézgaföld, az agyag, az agyagpala stb. A mész (Ca 0) és az oldható kovasavat tartalmazó anyagok keverékének az ércek kohósításánál a kemence magas hőmérsék­lete mellett való hatása lényegben a port­­landcement hatásának felel meg, minthogy itt is kovasavas kalcium képződése áll be. Ez alapon a mész és az oldható kova­savat tartalmazó anyagok keveréke helyett tisztán cement és szénsavas mész (Ca C03) is használható kötőanyagkép a brikettezéshez. Az előbbiek szerint előállított brikettek megkeményedés céljából egy esetleg több hétig a szabad levegőn raktároztatnak. Hogy a keményítősnek többé-kevésbbé hosszú időszakaszát meg lehessen takarítani, az előbb leírt eljárás még azzal is bővít­hető, hogy mint további kötőanyag még szénben gazdag vegyületek, különösen az ásványolajfinomítók vagy a széndesztillációk kátránytartalmú maradékai adagoltatnak. Ezen hozzá adagolt anyagok hatása abban áll, hogy úgy közvetlenül a folyamat alatt ragasztó anyagkép hatnak, vagy brikettező anyagokkal való cserebomlás után ragasz­anyagokat képeznek, valamiüt, hogy ezen­kívül a kohósítás alatt beálló kokszolás által a massza összetartását kedvezően befolyá­solják. Szénben gazdag oly anyagok hozzáadásá­val, melyek, mint a petroleumfinomítók és széndesztillációk előbb említett maradékai és ezeknek szénhydrogén-anyagokat csere­bomlás folytán képezett termékeit tartal­mazzák, a hatás egy része látszólag olaj­­savas és gyanta savas mész képződésén alapszik, melyeknek képződéséhez az elő­­föltételek fönn is forognak. Ennek folytán ezen anyagok egyenértékeseiül maga a kátrány, valamint olajok és gyanták tekint­hetők, bár ezek rendszerint magas áruk miatt a bri keltezésnél tekintetbe nem jönnek. Ebből még az is következik, hogy oly érceknél, melyek szabad meszet tartalmaz­NYOMPAMIBA'S

Next

/
Oldalképek
Tartalom