44137. lajstromszámú szabadalom • Tapaszcsomó elektromos izzólámpákhoz, különösen wolframból és ennek ötvözeteiből való fémes izzószálaknak az áram hozzávezető huzalokkal való összeköttetésére és eljárás annak előállítására
az említett tapaszcsomók alkalmazását teljesen kizárja, míg az olyan tapaszcsomók, melyek a föntemlített elgázosítható vegyületeket nem tartalmazzák, jó eredménnyel használhatók, fémszálaknak, különösen wolfrámszálaknak az áramhozzávezetőhuzalokkal való összeköttetésére. Jelen találmány tárgyát tehát szénből való olyan tapaszcsomók képezik fémizzoszálaknak az áramhozzávezető huzalokkal való összeköttetésére, mely csomók a szóban forgó hőmérsékleteknél elgázosítható vegyületeket nem tartalmaznak, továbbá eljárás az ilyen csomók előállítására, Mielőtt már most a találmány tárgyát behatóan ismertetnék, az alábbiakban azokat a jelenségeket kívánjuk leírni, melyek folytán a jelen találmány kiindulási pontját képező ismeretekhez jutottunk. Ha wolfrámszálat a fönt ismertetet szénből és valamely orgános kötőanyagból, pl. karamelcukorból vagy kőszén kátrányból, stb. álló anyaggal a hozzávezetőhuzalokba tapasztunk és azt az így képződött tapaszcsomók megszántása után a kész lámpára földolgozzuk, az ily lámpa üvegkörtéje már a kiszivattyúzás alatt megfeketedik és ezen megfeketedés a lámpa további égése alatt még erősen fokozódik. Egyúttal a lámpában nagy gáztartalom állapítható meg, mely a Ruhmkorff-induktoron az ismert fényjelenségek útján könnyen kimutatható. Az ilyen megfeketedett és gázzal telt lámpa természetszerűen csak rövid élettartammal bír és már rövid idő múlva tetemes fénycsökkenést mutat. Ezen jelenség oka abban rejlik, hogy a vákuum és azon hőmérséklet befolyása alatt, melj- a wolfrámszálnak a tapaszcsomóból kinyúló részénél uralkodik, a tapaszcsomóban még tartalmazott gázok és elgázosítható vegyületek, főképen szénhydrogének, lassanként elillanak. Ezen szénhydrogéneket azután a legmagasabb fehérizzásban lévő wolfrámszál elemeikre bontja szét. A fölszabadult hydrogén a lámpa vákuumát rontja, míg a szenet az izzó wolfrám veszi föl. A szén részben karbidszén (wolfrámkarbid), alakjában a szálban marad, részben pedig a vákuum és a szál rendkívül magas hőmérséklete folytán elgőzölög, az üvegfalon lecsapódik és úgy ennek megfeketedését idézi elő. A szálban képződött wolfrámkarbid pedig a wolfrámszál olvadási pontját csökkenti, minek folytán a szál rövid idő alatt tönkre megy. Ezen jelenségek följogosítottak bennünket azon már említett és kísérletileg igazolt föltevésre, hogy a kérdés megoldása oly széntapaszcsomók alkalmazásában keresendő, melyek a szóban forgó hőmérsékleteknél elgázosítható vegyületeket nem tartalmaznak, mimellett azokhoz még nehezen olvadó fémeket vagy fémkarbidokat adhatunk. Keresnünk kellett már most az útat, amelynek segítségével az ilyen tapaszcsomók a legegyszerűbben és legbiztosabban előállíthatok. Minthogy az orgános kötőanyagoknak alkalmazása a használt szén összetapasztására csak nehezen volna elkerülhető, ezek pedig magasabb hőmérsékleteknél gázalakú termékeket fejlesztenek, ennélfogva arra a gondolatra jutottunk, hogy a föntemlített célokra használható tapaszcsomót úgy állíthatunk elő, hogy azt alkalmas módon az orgános vegyületek teljes elillanásáig illetve megbontásáig hevítjük. Beható kísérletek ugyanis azt mutatták, hogy az olyan tapaszcsomó, amely indifferens, vagy redukáló gázokban kiizzitott szénből áll, a lámpa égésénél már gázokat nem fejleszt. Ha tehát ily módon kiizzitott tapaszcsomót használunk wolfrámszálaknak vagy más eféléknek a hozzávezető huzalokkal való egyesítésére, úgy olyan lámpákat kapunk, melyeknek-üvegkörtéi úgy a kiszivattyúzás, mint a későbbi égés alkalmával teljesen tiszták maradnak és nagy fényállandósággal, valamint hosszú élettartalommal bírnak. A wolfrámszálaknak stb. megerősítésére oly tapaszcsomót is használhatunk, mely fémeket vagy fémkarbidokat tartalmazó szénből áll és indifferens vagy redukáló gázokban erősen ki lett izzítva. Erre a célra azonban csak nehezen olvadó és nem illő fémek, mint pl. wolfrám, platina, króm stb. használhatók. NYOMCM
