44123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pontosan adagolt ötvözetek előállítására
alkálit, pl.: marónátron-oldatot adunk hozzá míg egy neutrális és épen kezdődő alkálikus reakció észlelhető és a kolloidot egy elektrolittel, pl.: konyhasóval kicsapjuk. Ha most a leüllepedett tiszta folyadékot megvizsgáljuk, azt platinától mentesnek fogjuk találni. A kolloid ellenben az összes platinát tartalmazza rendkívül egyenletes elosztásban és valószínűleg egy abszorpciós vegyidet alakjában. A szűrés után kapott plasztikus massza a bevezetésben említett ismert módon, pl.: hidrogénben való feliérizzítás útján és esetleg a kívánt formálás után a szokásos, azaz kristályos alakba hozható és akkor olyan ötvözetet képez, mely 50 rész wolframra pontosan 0'5 rész platinát tartalmaz és emellett teljesen homogén. b) Ha a fönti példában platinklorid helyett valamely titánsót veszünk, pl.: vízben oldható kloridot vagy aluminiumkloridot, akkor megfelelő pontosan adagolt wolframnak titánnal, illetve alumíniummal való ötvözeteit kapjuk. Ha mind a két kloridot egyidejűleg alkalmazzuk, akkor az ötvözet wolfram mellett egyidejűleg titánt és alumíniumot is tartalmaz. c) Ha az a) alatti példát akképen változtatjuk meg, hogy a hozzáadás gyanánt 1 g. nátriumszilikátot alkalmazunk és egyidejűleg 2—3 g. szalmiákot is adunk hozzá, akkor hosszabb kavarás vagy rázás után az összes kovasavhidrát teljesen abszorbeáltatok a kolloid által és a kicsapás után keletkező tiszta folyadék kovasavtól mentes. Lehet a kovasavat előbb equivalens mennyiségű sósavval szabaddá is tenni és azután, miután pl.: kettős szénsavas aromónnal ismét neutrálizáltunk, klórammiummal kicsapni. Ilj-en módon pontosan adagolt sziliciumtartalornmal bíró ötvözeteket kapunk. Kolloidos wolfram és kovasavas nátron helyett lehet pl.: kolloidos molibdént és wolframsavas nátront is az utóbb említett kezelésnek alávetni. d) Ha azonban például kolloidos wolframhoz olyan vegyületet adunk, mely hígított oldatban sem alkáli vagy sav által, sem pedig más elektrolittel nem választatik le, pl.; bórsavat vagy bórsavas ammoniumot, akkor a kolloid mégis abszorbeálja a bórsavat és pedig állandó koncentrációs viszonyok és a kolloidnak ugyanolyan minősége mellett bizonyos mennyiségű kolloid a krisztalloidnak mindig bizonyos mennyiségét abszorbeálja, azaz az abszorpciófolyamat addig tart, míg a folyadékban az uralkodó rendszerhez tartozó egyensúlyi helyzet létesült. Ennek folytán ugyanolyan kísérleti föltételek mellett a kicsapott kolloidban mindig egyforma mennyiségű abszorbeált krisztalloidot kapunk. Oldott testeknek kolloid által való abszorpciója mindig határozott törvényszerűségnek van alávetve, melyet többek között van Bemmelen kutatásai világítottak meg. Magától értetődik, hogy mindezen példákban egyetlenegy kolloid helyett különböző kolloidok elegye is alkalmazható és épen úgy alkalmazhatunk leválasztható krisztalloidokat le nem választható krisztalloidokkal együtt is. Ezen egyszerű módon sikerül mindennemű tisztátlanságok kikerülésével valamely ötvözetnek kívánt pontos összetételét betartani. Ezen ötvözetek használhatók elektromos izzólámpák számára való izzószálaknak, ellentállási huzaloknak, úgyszintén mindenfajta testeknek előállítására. A jelen eljárás szerint kolloidokból és nemkolloidokból előállított plasztikus maszszákhoz adhatunk még porított fémeket is. Lehet továbbá a plasztikus masszákat a közönséges fémes állapotba való átalakításuk előtt ismert eljárás szerint, pl.: ammóniákkal való kezeléssel, peptizáló proceszszusnak is alávetni. Szabadalmi igény. Eljárás pontosan adagolt ötvözetek előállítására, jellemezve azáltal, hogy az ötvözeteknek egy vagy több alkatrészét folyós fémkolloidok alakjában, a többieket oldott krisztalloid vegyületek alakjában alkalmazzuk, mely utóbbiak vagy alkalmas lecsapószerek, mint sók, savak vagy bázisok segélyével vagy a vegyii-NYOMP56
