44113. lajstromszámú szabadalom • Adagoló dugó folyadéktartályok számára
— 3 -lég egyenletes és szabályos, dacára annak, hogy a légcsőben folyadék van jelen. Az eddigi ily szerkezeteknél a folyadék ' vissz,a-visszacsurgott- a légcsőbe, mely moz- i gás arányosan növekedett az áramlás erős- : ségével és éppen ennek a körülménynek j tudhatok be a fönt említett hátrányok. j További előnye a leírt dugónak az, hogy ! aránylag nagy harántmetszetű légcsövet al- ! kalmazhatunk úgy, hogy nagyobb mennyi- 1 ségű folyadékot is önthetünk ki nagyobb i intenzitással (a kiömlés intenzitása ugyanis arányos a bebocsátott légtérfogattal) ami- j kor is nem kell a palackot túlságos mértékben meghajtani;— A részletezett elrendezésnél, melynél a légnyílás a légcsőnek zárt végétől bizonyos távolságban a légcsőnek egyik oldalfalában van alkalmazva, a tarsolyban lévő folyadékcsöppeknek egy része vagy összesége a légnyílás és a légcsőnek zárt vége I között összegyűlhet, anélkül, hogy a le- - levegő betódulását befolyásolná, minek ; folytán a folyadék kiömlésének egyenlő- | tessége biztosítva van. Ha a légcsőnek belső végére a fönt részletezett terelő ágat alkalmazzuk, akkor a légcsőnek hatása még fokozódik, a ;; szerkezet még sokkal tökéletesebb lesz, ! amennyiben ekkor folyadéknak a légcsőbe 1 való hatolása majdnem vagy teljesen meg ; van gátolva. A kivezető csövön kiömlő folyadék szívó hatást gyakorol a légcső visszahajlított terelő ágnak végére és ki- : szívja innen azt a folyadékot, mely a légcsőbe betódulni igyekszik. Ha a terelő ágat 1 a légcsőhöz képest hegyes szög alatt rendezzük el, akkor a palack függőleges állá- ; sánál a terelő ágon át becsurgó folyadék- ; csöppek nem emelkedhetnek föl a (6) légcsőbe, még kevésbbé tudnak azok a (9) ■ légnyíláson át kitódulni. ; A légnyílásnak, a légcső fölső elzárásá- i nak és a folyadékot terelő ágnak alkalmazása különösen nagy előnnyel jár abban j az esetben, ha a palack nagy méretű és ; így nagy mennyiségű folyadékot tartalmaz, i Használat alkalmával már most a következőképen járunk el: Ujjunk végét a légcsőnek a (9) nyíláshoz közel fekvő részére illesztjük, azután meghajtjuk a palackot akként, hogy a légcső fölül feküdjék mindaddig, míg a folyadékot kivezető csőnek végén folyadék ki nem ömlik. Ha azután a folyadék kiömlését bármely tetszés szerinti pillanatban be akarjuk szüntetni, a légnyílást ujjunkkal befödjük, mire a kifolyás azonnal megszűnik; ha ujjunkat elmozgatva, a nyílást ismét szabaddá tesszük, újra adagolhatunk. Ekként elérhetjük azt, hogy a folyadékot a legnagyobb pontossággal adagolhatjuk. ~~ Ha a dugd méreteit elég kicsinyekre vesszük, a palackot csöppögtető gyanánt is használhatjuk, amennyiben ekkor ujjunk elmozgatása révén elérhetjük azt, hogy a folyadék csöppenként ömlik ki a palackból. Gazdasági szempontból előnyös, ha a két (5, 6) vezetéket egyetlen csőnek részei gyanánt képezzük ki, mert ebben az esetben a csövet egyetlen süveg segélyével zárhatjuk el. Természetes azonban, hogy két külön csőnek alkalmazása a szerkezet hatásán semmit sem változtat; de világos, hogy ily szerkezet általában alkalmatlanabb. Ellenben bizonyos esetekben, pl. labcratoriumok számára megengedhető, ill. célszerű a két vezetéket külön csövek gyanánt kiképezni és mindegyiket külön süveggel ellátni. A jelen találmány tárgyát képező dugó különösen célszerűen alkalmazható oly palackokra, melyeknek használatánál^ a folyadék kiömlésének hirtelen beszüntetése kívánatos, pl. tintás üvegeknél, előírás szerint ~ használandó,“‘■gyógyszert- tartalmazó üvegeknél, olajkannáknál stb. Szabadalmi igények. 1. Adagoló dugó folyadéktartályok számára, jellemezve egy, hosszirányú válaszfallal folyadék- és légvezetékre osztott cső által, mely fölső végén el van zárva, oldalán pedig légnyílással van ellátva. 2. Az 1. alatt igényelt dugónak egy foganatcsítási alakja, jellemezve egy, a lég-B/I'S
