44111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék feszültséggel bíró gázok és gőzök előállítására
-szolgál, hogy a tüzelőanyagot a készülék üzembe hozásánál meggyújthassuk. A (14) eső a nyomás kiegyenlítésére szolgál, hogy a tüzelő anyag az égési kamrába folyhas: són. Ezen kamra fölött és az (5) eső körül egy (15) tartány van elrendezve, amelybe a gázkeveréket vezetjük a (7) kazánból tülke vítés céljából, miáltal egyúttal a (3) kamra és (5) cső hűtéséről is gondoskodunk. Ezenkívül alkalmas helyeken előmelegítők vannak elrendezve a levegő és víz számára. A leírt készülék segélyével igen rövid idő alatt lehet nagyobb feszültségű gőzöket és gázokat előállítani, mivel nem kell fölmelegiteni azt a nagy mennyiségű vizet, amely a (7) kazánban van. A 2. ábra a víznek a kazánba való bevezetésére és a levegő sűrítésére szolgáló berendezést tünteti föl. Ezen szabályozó gyanánt is szolgáló berendezás a gőzkazán (17) csődarabjában elrendezett (16) dugattyúból áll, melyre egyrészről a gőzkazánban uralkodó belső nyomás, másrészből pedig egy súly vagy rúgó feszítőereje hat. Ez a dugattyú a (19) vezetékben mozgó (18) rúddal áll összeköttetésben, mely egy szilárd (20) csappal van ellátva. A (20) csapon mozog a gőzgép (23) forgattyújához erősített (22) forgattyúrúd (21) vezetéke. A (18) rúd olyan helyzetű, hogy meghosszabbítása'alul érinti a forgattyú által leírt kört. A (22) forgattyúrd lazán van összekötve függélyes irányban mozgó (24) csatlórúddal) mely egy (25) vízszivattyú és egy (26) kompressor dugattyúit működteti. A (23) forgattyú forgásánál a (22) forgattyúrúd a szilárd (20) csap körül mozog és működésbe hozza a két szivattyút. Ha a (7) kazánban a nyomás emelkedik, akkor a (16) dugattyú kifelé nyomatik s ennek folytaira (20) csap is eltolódik pl. a (20) helyzetbe úgy, hogy a (22) forgattyúrúd kisebb kilengéseket végez s így a szivattyú dugattyúi is kisebb löketmagassággal működnek. Ezen berendezésnek azon előnye is van, hogy a szivattyúdugattúk bármilyen löketmagasságnál a szivattyúhenger fenekét érik úgy, hogy abban kártékony tér nem keletkezik. A (20) csap egy rudazat segélyével a (12) szabályozó csappal van összekötve úgy, hogy ha az előbbi eltolódik, akkor a csap kisebb vagy nagyobb mértékben kinyílik és úgy a tüzelőanyag beömlése szabályozva van. Ugyancsak a (20) csappal áll összeköttetésben a (10) tárcsa is, melynek beállításához mérten több vagy kevesebb levegő áramlik be az égési kamrába. A leírt szabályozókészülékeket kézzel is lehet működtetni, ha a (20) csapot egy ferde helyzetű helytálló rúdon eltoljuk. A leírt eljáráshoz folyékony tüzelőanyag helyett szilárd anyagokat pl. szénport is lehet használni, mely célra a 3. ábrában sematikusan megrajzolt berendezés szolgál. Ez a (27) égési kamrából áll, melybe alulról egy ferde helyzetű (28) konus nyílik. A konus fölső részében egy (30) rostély s e fölött egy kúpos szájrész foglal helyet. A szájrész körül, a rostély mellett egy (37) csatorna van elrendezve, mely a (32) lyukakon át a szájrész belsejével közlekedik. A konus belsejében egy (33) csavar van, mely forgó mozgásba hozható, míg a konus oldalán egy tartalék-kamra foglal helyet, melyben a szénport vízzel péppé keverjük s ezt a pépet aztán .a (35) forgótárcsa a csavarhoz szállítja. A (30) rostélynak (4. és 5. ábra) (36) kivágásai vannak, melyeken a szénpép bordázott lemezek alakjában sajtoltatik keresztül. A (31) szájrész. kúpos alakja folytán ezen összesajtolt szénlemezek úgy közelednek fokozatosan egymáshoz, hogy a szájrészből való kilépés előtt számos, egyenletesen elosztott csatornát alkotnak. A (4) csövön át sűrített levegő nyomatik be a gyűrűalakú (37) csatornába, mely a (32) lyukakon át a kisajtolt szénlapok hézagaiba hatol s az ezek által alkotott csatornákon át az égési kamrába távozik. A szénlapokat az áthaladó levegő kiszárítja úgy, hogy azok fölülről égnek le. Az égési maradványokat a levegőáram elfújja s azok a szájrész mellett levő (38) aknába hullanak, hol a hamu vízzel keVertetik össze és egy (89) csiga segélyével szállíttatik ki. • A füstgázok, melyek nagy mennyiségű
