44071. lajstromszámú szabadalom • Robbanó erőgép forgó dugattyúval

- 3 -(5. ábra) van szorosan beillesztve. Az egyik tárcsafél (4) beáramlócsatornákkal és a másik (5) kibocsátócsatornákkal van el­látva. A (4 és 5) be- és kibocsátócsatorná-­kat tartalmazó körgyűrű a dugattyútár­csán, valamint a köpenyben kissé mélyítve van, hogy a víz által magával vitt tisztát­lanságok ismét lemossanak és ne kerülhes­senek a dugattyútárcsa és a köpeny futó­fölületei közé. A (2) szárnytárcsa mind­két oldalon spirálalakban meggörbített szárnyakkal van ellátva, melyek szorosan a dugattyútárcsa falaihoz fekszenek, úgy, hogy közvetlen, spirálalakban meggörbített csatornák képeztetnek. A leírt szivattyú következőképen műkö­dik: Tegyük föl, hogy a dugattyútárcsa az 5. ábrán kívül rajzolt nyíl értelmében fo­rog. Ezen esetben a víz a vezetékből az (f) köpenyrészben lévő körgyűrűalakú (6) csatornába áramlik és ezen csatornából d (4) csatornákon át az (a) dugattyútárcsa belsejébe kerül. A gyors forgás következ­tében a víz a röpítő-erő által kifelé röpít­tetik és emellett az 5. ábrán belül raj­zolt nyíl irányában a csatornákon kell át­folynia. Minthogy azonban az 5. ábrán raj­zolt nyilak egymással ellentétesek, ennek­folytán a víz sebessége az (a) dugattyú­tárcsa sebességéhez képest szükségszerűen visszamarad. Ezt a különbséget a víz sa­ját tehetetlensége még növeli. A víz vissza­maradása a (2) szárnytárcsa másik oldalán az ezen oldal ellentétes irányú spirálalakú csatornái segélyével arra használtatik föl, hogy a víz, a 4. ábrán belül rajzolt nyíl értelmében .(a külső nyíl ismét a tárcsa forgásirányát jelöli), a röpítő-erővel ellen­tétesen ismét a tárcsa közepe felé vezet­tessék, honnét azután a víz az (5) csator­nákon át a másik (fl) köpenyrészbe kerül, mely szintén spirálszerűen meggörbített csatornákkal van ellátva. A víz ezeken a csatornákon átfolyik és végül a középső (g) gyűrűn át ismét az (f) köpenyrészbe és a (7) csatornába kerül, mely az, elveze­téssel van összekötve. A víz elvezetőcsa­tornán át egy hűtőtestbe kerül, melyben hűttetik, mire ismét a bevezetőcsatornába juthat. A gép a gázkeveréknek fojtószelep se­gélyével való szabályozásán kívül még egy szabályozóval van ellátva, mely a 9. és 10. ábrán látható. Ez a szabályozó a for­gásszám szabályozására és a gép kimélé­sére szolgál. A szabályozó egy (8) gyűrű­ből áll, melyet a köpenyen megerősített alkalmas (9) konzolos csapágyak vezetnek. A szabályozó továbbá a (10, 11, 12, 13) ütközőkből, a (15) hüvelyben elrendezett (14) nyomórúgóból, a (16) gyűrűből — melybe a (14) rúgó kapaszkodik — és a (17) tokból áll, mellyel a ,(18) vonórúd van összekötve. A (18) vonórúd regulátorral vagy kézzel működtethető. Az (s, sl, s2, s3) hengereken (19, 20, 21, 22) kilincsek vannak csuklósan meg­erősítve, melyek hátrafelé bütyökszerű meghosszabbítással vannak ellátva. A meg­hosszabbításokon (23) nyomórugók (8. ábra) vannak megerősítve. A szabályozó következőképen működik: Tegyük föl, hogy a (18) vonórúdra a nyíl irányában húzás hat. A (10) ütköző a (19) kilincs bütykét szabaddá teszi úgy, hogy a kilincs a (23) rúgó nyomása foly­tán a (h) táplálódugattyúban megerősí­tett (x) csap mögé fekhetik és így a (h) táplálódugattyút visszatartja. Ha már most a (18) vonórúd ismét szabaddá tétetik, ak­kor a (14) nyomórúgó a (8) gyűrűt a (10) ütközővel együtt ismét előbbi helyzetébe viszi, a (10) ütköző a (19) kilincs büty­két ismét visszanyomja, mimellett a (19) kilincs az (x) csapot szabaddá teszi és a (h) táplálódugattyú ismét működését végez­heti. Ha ellenben a (18) vonórúd az eleresz­tés helyett " a nyíl irányában tovább húza­tik, akkor a (12) ütköző a (21) kilincs bütykét szabaddá teszi és a kilincs, úgy, mint föntebb leíratott, a (h2) táplálódu­gattyú (x) csapja mögé csattanhat, mire a (h2) dugattyú is működésen kívül helyez­tetik, mint azt a 10. ábra mutatja. A (18) vonórúd további húzásánál a fönt leírt já­ték a (h3) táplálódugattyúnál és azután a

Next

/
Oldalképek
Tartalom