44070. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán befalazás

- 2 -elemek (a kazán különböző fokú kiterjedéseinek megfelelően) nemcsak lengő mozgást végezhetnek, hanem a kazán hosszában, ennek üzeme alatt is, eltolhatók, vagy pedig egészen eltávolíthatók. Ezen belső boltozat elemei tulajdonképen elmozdítható záróközegek, melyeknek helyzete a kazán üzeme alatt változtatható aszerint, amint azt a fűtőkamrák hőmérsékletének szabályozása a gázoknak a közönséges füstcsatornákban való keringése, a fűtéshez alkalmazott .tüzelőanyag, a kémény vagy más erre a célra szolgáló berendezés által előidézett huzat, a közepes légköri nyomás, valamint az esetről-esetre változó viszonyok kívánják. A mellékelt rajzon a találmány szerinti kazánbefalazás egy íoganatosítási alakja van föltüntetve, hol az 1. ábra a berendezés keresztmetszete a 2. ábra A—A vonala szerint, a 2. ábra fölülnézete a fölső boltozat eltávolítása után. A találmány tárgya különösen egy vagy több fűtőcsővel ellátott kazánoknál alkalmazható, azonban aprócsöves kazánoknál is használható. A rajzon két fűtőcsővel biró kazán befalazása van példa gyanánt bemutatva. A kazán az (a, a és b, b) boltozatokkal van fölszerelve, melyek a kazán gőzterének megfelelő fölső (ej részét körülvevő (c, d) kamrákat alkotják. Ezek ,a kamrák a külső (f, g) füstcsatornákkal az (a, a) boltozatok alkalmas nyílásain át közlekednek, azonban a kéménnyel vagy más huzamokkal nincsenek közvetlenül összekötve úgy, hogy fűtésük csakis azon levegővel vagy gázokkal való érintkezés révén történik, amelyek a rendes (f, g) füstcsatornákban keringenek, a kamrákon azonban gázok nem áramlanak keresztül. A fűtőkamrákban föllépő hőfok ennek folytán a melegátszármaztató képesség függvénye. Az. (a, a) boltozat áttörései úgy vannak méretezve, hogy a gyakorlatban a (c, d) kamrák belsejében 200—300° C. hőfok uralkodjék. Az (a, a) boltozatok segélyével ily módon oly túlhevítőkamrákat alkotunk, melyek a kazán fölső (e) gőzterével annyi hőt közölnek, mely a gőzt tökéletesen megszárítja. A kivánt hőmérséklet megállapítása nagy mértékben függ az egyes telepeknél található és egymástól nagyon eltérő helyi viszonyoktól. A (c, dj kamrák és az (f, g) füstcsatornák közötti közvetlen érintkezés mértéke (a nyílások keresztmetszete), valamint a nyílások elhelyezése e viszonyokra való tekintettel állapítandó meg, ami az (a, a) boltozatoknak különleges szerkezete révén könnyen foganatosítható. Ezen boltozatok egymástól független mozgatható (a) darabokból vannak összetéve (1. és 2. ábra), melyek egyik szabad végükkel (i) támaszokon [a rajzon föltüntetett íoganatosítási alaknál a falazatban elhelyezett alakköveknek az (f, g) füstcsatornákba kiugró nyúlványain] nyugszanak, míg másik végükkel a (h) kazánra támaszkodnak. Ezek az (a, a) elemek (melyek előnyösen tűzálló anyagból' készülnek), támaszaikból kiemelhetők, alsó fölfekvési élük körül [ill. az (i) vájatban] kilenghetnek, sőt a kazán hosszirányában el is tolhatók. Az átömlési nyílások helyzetének és méretének kezdeti meghatározása a gőzkazán üzeme közben a következőképen történik. A kazánfalazásnak homlokfalán (k, k) nyílások vannak hagyva (2. ábra), melyeken villával és kampóval ellátott rudat tolhatunk keresztül. A villa segélyével az egyik vagy másik (a) elemet meg lehet fogni és elbillenteni úgy, hogy az az (f), vagy (g) füstcsatorna fenekére esik, ahonnan az tisztogatás alkalmával kivehető. Egy vagy több elemnek eltávolítása csakis azon célból történik, hogy a (cj kamrákat az (f, g) füstcsatornákkal összekötő nyílások nagyságát növeljük, amit az említett módon könnyen végezhetünk. De ezenkívül az (a, a) elemek egymásután hosszirányban is eltolhatók azon célból, hogy egy vagy több elem eltávolítása folytán keletkezett iires tér elosztassák, vagy pedig, hogy az egyes elemek közötti távolság a nyílás helyzetének, vagy a füst-