44035. lajstromszámú szabadalom • Vízikerék úszólapátokkal

Megjelent 1909. évi január tió 12-éu. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 44035. szám. V/d/8. OSZTÁLY. Vízikerék úszólapátokkal. RIGÓ FERENC POLG. ISK. TANÁR BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1908 március hó 1-eje. A készülék célja: Olyan csekélyebb esésű folyóvizek mozgató erejének a kihasználása, amelyeknél fölülcsapó és középencsapó vízi kerekek egyáltalában nem alkalmazhatók, alulcsapó kerekek is csak igen nagy átmérő mellett fejtenek ki számbavehető erőt. A szerkezet áll 2 forgó kerékből (1. ábra A, B), amelyeken azonban nincsenek lapátok, mint az eddig használatos vízi kerekeknél. A lapátokat itten 2 párhuzamosan haladó láncra erősítjük, melyek a forgó kerekekre vannak fektetve (1. ábra). A víz nyomása következtében a lapátok s velük együtt a láncszerkezet haladó mozgásba jön s egyidejű forgásba hozza a két kereket. Az alsó kerék (A) csak a lánc vezetésére szolgál; a fölső kerék pedig ezenkívül átveszi a lánc mozgató erejét s a tengelyére erősített fogaskerék vagy más transzmisszió segítségével tovább adja a hajtandó gépnek. Természetes nagyságban készülő szerkezetnél a forgó kerekek sugara 35—40 cm., tengelymenti hossza pedig a helyi viszonyok szerint 1-5—25 m. között váltakozhatik. A kerekek szerkezetét a 2. ábra mutatja oldalnézetben. A láncszerkezet egyik szemének alakja a 3. ábrában látható. A láncszemek hossza mindig a forgó kerék oldalának hosszúsága szerint állapítandó meg. A két láncot minden láncszem után merev rúd köti össze, amelyhez erősítjük a lapát hátolsó részét. Az egyes láncszemek, valamint a két lánc kapcsolási módját, a 4. ábra tünteti föl. Az összekötő rudaknak a láncokon kívül érő végei a kerekek kerületén lévő kimetszésekbe (1. ábra K). feküsznek s ezáltal belekapaszkodnak a kerekekbe. A lapátok hossza 2—3 dm.-el nagyobb mint a két láncnak egymástól való távolsága ; a szélességük pedig fél akkora, mint az egyes láncszemek hossza. Az egyes lapátok alakja nem síklap, hanem középen függőleges vonalban megtörik úgy, hogy a lapát két fele a víz folyásával szemben kissé összehajló (1. 6. ábra ABC fölülnézetben). Minden lapátnak a szabad szélét vaslánc kapcsolja a szomszédos lapát hátulsó széléhez, amely lánc az illető lapátot a víz folyásával szemben merőleges állásban tartja (1. ábra L). A lapátok a vízből kiemelkedve a vezető láncokra ráfeküsznek (1. ábra R) és így teszik meg útjukat a levegőben. A lapátok száma új láncszemek beikta-