44028. lajstromszámú szabadalom • Újítások tabulatoros írógépeken
melyekben az (58) billentyűkarok mozognak és ily modon a karoknak a (62) tengelyre ágyazott részei egymástól mindig a kellő távolságban tartatnak. Az (58) karok fölső végei a 8. ábrán részletesen föltüntetett (68) bordafogak közötti hézagokban foglalnak helyet, míg a bordafogak egy négyszögletes (70) keret (69) hornyaiba vannak eresztve. Az (58) karok fölső végei a (70) keret központi nyílásán nyúlnak át a (68) bordafogak közötti hézagokba, mimellett a keret egy (71) födőlappal van ellátva, melynek lefelé nyúló (72) oldalkarimái a bordafogak végeit és a keretnek azon oldalait födik be, melyekbe a bordafogak végei ágyazva vannak. A födőlap (73) fölső része a bordafogak fölső oldalaira fekszik és ily módon a fogaknak a tartásukra szolgáló (70) keretből való kimozdulását megakadályozza. A (70) keret és (71) födőlap sarkainak (75 és 76) fúratain (74) csavarok haladnak át (2. ábra), melyek a födőlapot a kerethez, ezt pedig a gépállványhoz foglalják. A. födőlap szintén négyszögletes (77) központi nyílással van ellátva, mely a lap fölszerelt helyzetében a (70) keret középső nyílásával esik össze. A gépállvány (4) fölső lemeze ugyancsak egy négyszögletes (78) nyíiással bír, mely a {70) keret és a (71) födőlap megfelelő nyílásai alatt fekszik úgy, hogy az (58) karok (61) végei az állványlemez, keret és födőlap összeeső nyílásain lépnek át és a (68) bordafogak közötti (67)hasítékokban vezettetnek, midőn előre és hátra mozognak. Ezen berendezés egyes részei könnyen összefoglalhatók és amellett a tabulátor karjai között osztatlan (68) pálcák foglalnak helyet, melyek eléggé erősek és szilárdak arra, hogy a karokat helyükön tartsák, midőn a kocsi ezeknek végeihez ütközik. Mindegyik (58) billentyűkar egy (79) vonórúgó val áll összeköttetésben (1. és 3. ábra), melynek másik vége a (80) helyen egy (81) szögvashoz van erősítve, míg ez utóbbit a (82) szögecsek a gép hátsó (2) harántlemezéhez foglalják. A kocsiváz fölfelé nyúló (86) toldataihoz, mint a 2. ábra mutatja, (85) csavarok segélyével (83 és 84) tartók vannak erősítve, melyek a tabella oszlopait ismert módon meghatározó (87) rúd ágyazására és rögzítésére szolgálnak. A (87) rúd két átellenes oldalán (88) haránthornyok vannak kiképezve, melyekbe az oszlopok határait jelző kétágú (89) ütköző lemezek szárai illeszkednek. A jobboldali (84) tartó, mint a 6. ábra mutatja, egy rézsútos irányú szögletes (90) kivágással vagy fészekkel van ellátva, melybe a (87) rúdnak ugyancsak szögletesre kiképezett (91) része fekszik úgy, hogy a rúd nem fordúlhat el saját tengelye körűi és a reá illesztett ütközőkkel együtt az 1. ábrán látható rézsútos helyzetben kénytelen maradni. A (87) rúd gömbölyű (92) végcsapja a (84) tartó megfelelő alakú kivágásában foglal helyet. A rúd átellenes végén, mint a 9. ábra mutatja, (93) csavarmenetek vannak kiképezve, melyek a (83) tartó sima furatában szabadon feküsznek és a tartó külső oldalán alkalmazott (94) csavaranya, valamint a tartó belső oldalán fekvő (95) ellencsavaranya fölvételére szolgálnak. Ezen csavaranyák segélyével a (87) rúd a tartó ágyakban hosszirányban pontosan beállítható és a csavaranyáknak a (83) tartóhoz való szorítása által a beállított helyzetben szilárdan rögzíthető. Az 1. és 6. ábra megtekintéséből kitűnik, hogy a (89) ütvö^ők mindegyike egy előre nyúló (96) toldattal vagy kiugrással van ellátva, melyen a (97) rögzítő léc alsó széle nyugszik. Ezen léc a (97a) helyeken forgathatóan van a (83 és 84) tartókra ágyazva úgy, hogy előre lendíthető, ha alsó szélét a (89) ütközők (96) toldataitól el akarjuk távolítani, hogy az ütközőket a (87) rúdról levehessük. Ha ellenben a (97) rögzítő léc az 1. és 6. ábrán látható helyzetet foglalja el, akkor a (89) ütközőknek a rúdról való levételét megakadályozza. A (97) léchez (99) csavarok segélyével egy (98) fogantyú van erősítve, melynek segélyével a léc a (89) ütközőktől kényelmesen elhúzható, míg a lécnek a rögzítő helyzetben való tartására a (100) csavarrúgó szolgál (2. ábra). Az elmondottakból könnyen megérthető,
