44025. lajstromszámú szabadalom • Armatura dynamoelektromos gépek számára

ez a 3. ábrából is kitűnik, ahol a mágne­ses tér változásai sinusgörbéket adnak. A tekercsek osztása következésképpen kisebb lesz, mint a megfelelő, különböző (nagyobb) sarkszámú motor sarkosztásai összegének fele. A mágnestér-görbék a gyakorlatban természetesen nagyon eltérhetnek a sinus­görbétől. a jelen eset példaképpen csak azon mód szemléltetésére van föltüntetve, mely szerint az armaturatekercsek osztása adott körülmények között meghatározható. Az armaturatekercsek végpontjait a (22) kommutátor megfelelő szegmenseivel kötjük össze a (23) nagy ellenállású vezetők se­gélyével, melyek az időnként záródó sze­kundér áramkört átjáró áram csökkenté­sére szolgálnak, mely akkor keletkezik, ha a (24) kefe két szomszédos kommutátor­szegmenst köt össze. Az armaturatekercsek végpontjai, melyek a hasonló polaritású mágnestsr-sarknak megfelelően vannak el­rendezve, ha a mótor nyolc sarkkal mű­ködik. a (25) harántirányú vezetők által vannak összekötve, melyek az armatúra­tekercseket magukban rövidre zárják, ha a gép négy sarkkal indukciós-mótor gya­nánt működik. Hogy a (23) ellenállásos ve­zetők ne foglaltassanak be a zárt szekun­dér áramkörbe, ha a gép indukciós-mótor gyanánt működik, ,a harántirányú össze­kötő vezetőket az ellenállásos vezetőknek a kommutátortól távol eső végeivel kötjük össze vagyis közvetlenül armaturatekercsek végpontjaival. A mótor máguestér-tekercselése négy (26, 27, 28) és (29) tekercs-csoportra oszlik, melyek soros-párhuzamos kapcsolással van­nak összekötve úgy, hogy a mótor az indí­tásnál és kis fordulatszámnál nyolc mág­nestér-sarkkal, nagy fordulatszámnál pedig négy sarkkal bír, ahol is az egészet a (30, 31) és (32) átkapcsolok segélyével célsze­rűen automatikusan szabályozzuk. Ámbár a találmány indításnál és kis for­dulatszámnál nyolc, nagy fordulatszámnál pedig négy sarkkal bíró motorral kapcso­latban van leírva és szemléltetve, azért a találmány természetesen más sarkszámú motoroknál is alkalmazható, amikor is a lassú és gyors járásnál használt sarkok közötti viszony más is lehet, mint a leírt példánál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Armatúra oly váltakozó dynamóelektro­mos motorok számára, melyek fölváltva a mágnestér-sarkok bizonyos számával bíró kommutátormótorok és ettől külön­böző, kisebb sarkszámú indukciós-moto­rok gyanánt működnek és melyeknél a nagyobb sarkszám esetében rendesen egyenlő potenciállal bíró pontoknak ha­rántirányú összeköttetésére szolgáló ve­zetők vannak elrendezve, melyek a ki­sebb sarkszám esetében a tekercseket rövidre zárják, jellemezve az armatúra­tekercseknek a két különböző sark­számmal dolgozó mótor sarkosztása kö­zött fekvő osztása által, miáltal a mó­tor működése mindkét minőségében kedvező lesz. 2. Az 1. alatt igényelt armatúrának egy foganatosítási alakja, melynél a motort nagyobb fordulatszámoknál indukciós­mótor gyanánt működtetjük, jellemezve az armaturatekercsnek a két különböző sarkszáramai működő gép sarkosztása között, de értékében a nagyobb sark­számú gép osztásához közelebb fekvő osztása által. 3. Az 1. alatt igényelt armatúrának egy foganatosítási alakja, melynél nagy el­lenállású vezetők vannak az armatúra tekercsei és a kommutátor szegmensei közé iktatva, jellemezve az armatúra­tekercseket a motornak indukciós-mótor gyanánt való használatánál rövidre záró, a nagy ellenállású vezetőnek a kom­mutátor szegmenseitől távolabb eső vé­geihez kapcsolt harántirányú összekötő vezetők által, miáltal az ellenállásos vezetőkben az ohmikus veszteségek ki­küszöböltetnek. (1 rajzlap melléklettel) •ALLM RfeSZvéN* —NYOMDÁJA auOAPMTB*

Next

/
Oldalképek
Tartalom