44015. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kolloidos elemek előállítására

schrift für angewante Chemie, 1898, 951. 1. Bredig és Haber, Berliner Bericht, 1898, 2741. 1., Bredig, Anorganische Fermente, Leipzig, 1901.). Ugyanazon hatás, melyet ott az elektro­mos energia alkalmazásával érnek el, a jelen találmány szerint akképen jön létre, hogy az anyag, mely már a mechanikai fölaprítás legmagasabb fokában van jelen, a rákövet­kező kémiai szétaprítás útján tovább dezin­tegrálódik. A végbemenő kémiai aprítás oka nyilván az adszorpciós vegyületek váltakozó képző­désének és szétesésének folyamataiban fek­szik, mely folyamatok viszont a maguk ré­széről :i beható oldatok folytonos változása és az ezzel váltakozó desztillált vízzel vagy más imbibieiós folyadékokkal való mosás által rendszeresen előidéztetnek. Ez a már mechanikailag a lehető legkisebb méretre redukált anyagrészecskéknek folytonos ma­ratásával ér föl és az egyes molekulacso­portok összetartásának előrehaladó lazítását idézi elő, mire azok folytonosan növekedő fölületfejlődésbe mennek át (Müller, Theorie der Colloide, Leipzig und Wien, 1903, 28. 1.), míg végre csak olyan lazán függnek össze, hogy a homogén duzzaszthatóság tulajdon­ságát (Lottermoser, Anorganische Colloide, •Stuttgart 74. 1. 6. sor alulról; Müller, The­orie der Colloide, Leipzig und Wien 1903. 40 1. 3. bekezdés fölülről) veszik föl és a molekula komplexumoknak sajátságos folyós alakzatát (Müller, Thorie der Colloide, Leipzig und Wien 1903. 48. 1. 4. bekezdésfölülről) úintetik föl; az anyagnak ezen állapotát a tudomány az anyag kolloidos állapotának nevezi. A jelen eljáráí eredménye mindenesetre egyedül a betartott föltételek által rendsze­resen előidézett rendkívüli nagy fölület­nagyobbításnak tulajdonítandó, miáltal olyan tünemények idéztetnek elő, melyeknek el­méleti alapjai eddigelé teljesen ismeretlen­nek és amelyekről csak annyi bizonyos, hogy ezektől függ úgy a kolloidok képződése, valamint azok létezése, úgyszintén azoknak tulajdonságai és viselkedése (Müller, Theo­rie der Colloide, Leipzig und Wien, 1903. 47. 1. 11. sor alulról és a következő sorok). SZABADALMI IGÉNY. Eljárás a következő, előbb ismert módon mechanikai módszerek vagy katódszét­szóródás útján lehetőleg finomra aprított elemeknek, nevezetesen króm, mangán, molibdan, urán, wolfrám, vanadin, tantál, niób, titán, bór, szilicium, thorium, zir­konium, platina, ozinium, iridium, kolloi­dos állapotba való átalakítására, jelle­mezve azáltal, hogy a nevezett, finoman elosztott elemeket mérsékelt melegítés és jó keverés mellett fölváltva egyszer savanyú jellegű híg oldatokkal, azután ismét alkálikus vagy neutrális jellegű híg oldatokkal hosszabb ideig kezeljük, ezen kezelés között mindenkor desztillált vízzel vagy más imbibiciósfolyadékkal tökéletes kimosást végezünk és ezen váltakozó kezelést annyiszor ismételjük, míg az alkalmazott elemek desztillált vizzel vagy más imbibieiós folyadékkal tökéletesen kolloidos oldatba mennek át. puiaa 4£SZv6nvtÁHSA«Ag —UOAf**Mb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom