43882. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a tüzelőanyag befecskendezésére égési erőgépek számára

által képezett kis terjedelmű tartaléktér elrendezésének még egy további előnye is van. Csaknem az összes befecskendező berendezéseknél a szelep zárása után egy csepp szét nem porlasztott tüzelőanyag marad vissza, mely nem ég el teljesen A leírt elrendezésnél a szelep zárása után az (e) és (i) terekben lévő nyomott levegő, kitódul és a fúvóka szájnyílásánál esetleg megmaradó tüzelőanyagmaradókokat magával ragadja. A leírt berendezés a gép kényelmes megindítását is lehetővé teszi. Ha a tüzelőanyag- és a légvezeték külön-külön elzáró csappal vannak ellátva, a gépbe, ha annak forgattyúját kevéssel a holtponton túl állítjuk be, a tüzelőanyagvezeték zárt és a légvezeték nyitott állapotában a szelep fölemelése által kevés levegőt vezethetünk be. Ezután a szelepet zárjuk, a tüzelőanyag csapját nyitjuk és a szelepet ismét rövid időre nyitjuk, ami által a hengerbe égő keverék jut. Ha ezután a mágneses gyújtót kézzel működésbe hozzuk, az első robbanás megtörténik és a gép megindul. Az új befecskendező berendezést oly csavarmenetes csonkával láthatjuk el, hogy a jelenleg leginkább kettős gyújtással dolgozó automobilmóioroknál a kicsavarolt gyújtó gyertya helyébe bevezethető, ami által a külön élgázosító berendezés alkalmazása fölöslegessé válik. Ha a gépet mégis két gyújtó gyertyával akarjuk működtetni, az új porlasztó és a henger közé üreges középdarabot helyezünk, melybe a második gyertya becsavarolható. Csaknem ugyanily jó porlasztást érhetünk el oly elgázosítóknál is, melyeknél a tüzelőanyag csak a rendes légnyomás alatt áll és melyeknél a tüzelőanyagnak és a levegőnek átáramlását csakis az a nyomáskülönbség létesíti, mely a tüzelőanyagtartály és a munkahenger közé iktatott (m) elgázosítóban (3. ábra) a motor szívási petiodusa alatt keletkezik. A 3. és 4. ábrán föltüntetett elrendezésnél a levegő és a tüzelőanyag az (a) befecskendező fuvókához szintén két oldalról | tangenciálisan áramlik. Mindkét közeg a i behelyezett (k) kúpos rész körül áramlik, minthogy ez a kúpos rész a fúvóka falától kis távolságban van elrendezve; a levegő és a tüzelőanyag ezután a keverék mozgási állapota folytán a fúvóka nyílásán át kilépnek és az (m) elgázosítóba lépnek be, miközben az élgázosító oldalán elrendezett (n) légbebocsátó nyílásokon át levegőt szívnak be. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés a tüzelőanyag befecskendezésére oly égési erőgépek számára, melyekhez a tüzelőanyag sűrített levegő segélyével finoman porlasztott állapotban vezettetik, azáltal jellemezve, hogy a levegőnek és tüzelőanyagnak a (d) szeleppel ellátott befecskendező fuvókához való vezetésére a fúvóka érintőit képező vezetékek vannak elrendezve, melyekből a levegő a szelepfészek fölött a szelepben elrendezett (e, i) terekbe lép és ezekből a szelep csúcsán alkalmazott vékony furaton át ismét kilép, ami által a tüzelőanyag szétporlasztása elősegíttetik és a szelep zárása után a tüzelőanyag utolsó maradványa a hengerbe vezettetik. 2. Az 1. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a befecskendező fúvóka tangenciálisan elrendezett (b, c) hozzávezető csonkákkal van ellátva, továbbá, hogy a szelepfészekben és a szelepben elrendezett (e, i) terek csatornák által vannak összekötve, végül, hogy az (i) térből elágazó (g) kiáramlási furat a szelepkúp csúcsán ! van elrendezve. ! 3. A 2. igényben védett berendezés fogaj natosítási alakja oly motorok száraára, melyeknél a tüzelőanyag és a levegő j nem mesterségesen, hanem a munkaj dugattyú szívó hatása által helyeztetnek ' nyomás alá, azáltal jellemezve, hogy az j elgázosítóba az (a) fúvóka van behelyezve, melynek belsejében a köralakú keresztmetszetű, hegyben végződő (k) betétdarab van elrendezve, mely a fúvóka ' falától oly távol áll, hogy a tangenciáli