43820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás párlási maradék nitrogénjének hasznosítására

megjelent 1908. évi december iió V£-é>* MAGY. SZABADALMI Km. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 43820. szám. IV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás párlási maradék nitrogénjének hasznosítására. DR

EFFRONT JÁNOS ORVOS BRUXELLESBEN. Pótszabadalom a 39600. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1908 február hó 22-ike. A 39600. számú törzsszabadalomban olyan eljárás áll védelem alatt, mely szerint a konyakgyártásnál visszamaradó borlepárlási üledék nitrogénje hasznosítható. Ennek a találmánynak tárgya most már a tözsszabadalomban védett eljárásnak a szeszgyártásnál visszamaradó üledék nitrogénjének hasznosítására való alkalmazása. Ismeretes, hogy a szeszgyártásnál visszamaradó üledék nitrogénjének ammóniák alakjában való visszanyerésére a szeszgyártásnál visszamaradó koncentrált üledéknek mész hozzáadásával, vagy anélkül való közvetlen desztillációjával kísérleteztek. Ez az eljárási mód azonban nem járt gyakorlati haszonnal, mert a nitrogénnek csak igen kis része ment át a desztillációval és mi több, a desztillálási termék legnagyobb részben csak nehezen hasznosítható (kezelhető) (tömény) összetett ammoniákot tartalmazott. A sikertelenség oka annak tulajdonítható, hogy a szeszgyártásnál visszamaradó üledékek nitrogéntartalmú anyaga összetett keveréket képez. Valóban ezek a nitrogéndús anyagok aminek, amidek és amides savak, épúgy mint fehérnyék alakjában fordulnak elő. Mindezen alkatrészek azonban nincsenek a szeszgyártásnál visszamaradó üledékben szabad állapotban jelen, hanem egy részük alkalikus bázisokban, más részük pedig szerves savas sók alakjában van meg. Mindezen különböző természetű nitrogéntartalmú vegyületek a fizikai, vagy kémiai szerekkel szemben nem viselkedhetnek egyformán, mert azoknak ammóniákká való átalakítása egyetlenegy művelet folytán nem lehet tökéletes. Jelen találmány tárgyát képező eljárással be van bizonyítva, hogy a szeszgyártásnál visszamaradó üledék jó részének ammóniák alakjában való visszanyerésére szükséges ezt a desztillálási műveletet két egymásután következe és jól megkülönböztetett fázisban végezni; az elsőt savak jelenlétében, a másodikat neutrális szerekkel. A szeszgyártásnál visszamaradó üledék savakkal való desztillálásánál 180—200° C mellett, az alkalikus bázisokkal vegyült nitrogéndús testek fölbomlanak és ammoniáksókká alakulnak át, melyeket egy túlhevített légáram magával ragad. A szeszgyártási 'üledék ezen első kezelése által nitrogénjének körülbelül 50%-át elveszti. Ezen első desztillálásánál visszamaradó anyag egy olvasztott tömeget képez, mely szabad savat, az üledék ásványos anyagait és nitrogéntartalmú alkatrészeket tartalmaz. Ha ezt a visszamaradt tömeget tovább he-