43764. lajstromszámú szabadalom • Átváltó szerkezet, különösen gázlámpák távgyújtására

felelően tetszés szerinti számú sugárirányú 1 (7) karokkal van ellátva. A (8) agy (9) toldattal bír, mely (10) hosszhasítékkal van ellátva, utóbbiban a (11) harántpecek fekszik, mely a (12) orsóra van erősítve. A (9) toldatba kapaszkodó (12) orsó a (13) csaptesttel van összekötve (1. ábra), mely a. (14) csaptokban ül és a (19) rúgó által ülésére szoríttatik, mi mellett a (19) rúgót és a (13) csaptestet a (20) csavarsüveg tartja helyzetében. A (14) csaptokot a (15) gázbevezetőcső tartja, mely az (1) membrántokot is tartó (16) karmantyútól ágazik el. A gáz tehát úgy a (2) membrán alá, mint a (13; csaphoz is vezethető. A (13) csap előtt a (17) elágazás van elrendezve, melyen át a gáz a tartósan égő lánghoz kerül. A (13) csap mögött a (18) cső van elrendezve, melyen át a gáz a főlánghoz áramlik. Az 1. ábrán föltüntetett helyzetben a gáz szabadon a (18) csőbe, azaz a lángzóhoz áramolhatik. A találmány lényege már most abban áll, hogy a (4) rúd fölemelésével egyidejűleg a rúd el is forog, mimellett a (12) orsó a (13) csappal együtt pontosan ugyanazzal a szöggel forog el, mint a (4) rúd, azaz a föltüntetett kiviteli példánál hatszori forgatás után egy teljes körülfordulat fejeztetik be, vagyis háromszor nyitunk és háromszor zárunk. Ha tehát egy furattal kevesebbet alkalmazunk, akkor a beállításhoz képest a féléjjelen át égő lámpa működteti hető. Ezt a forgatást az (5) vezetődarabon lévő (6) forgató-, illetve áíváltószerkezet létesíti. Ez a szerkezet a 3—5. ábrákban van részletesen föltüntetve. A 3. ábra a szerkezetet a nyugalmi helyzetben, vagy a (4) rúd lesülyedésének végpontjában mutatja. A (4) rúd erősített (8) agy két (7, 7) karja az (5) vezetődarabon alul elrendezett (21) szabályozódarab kivágásaiban fekszik. A (21) szabályozódarab fölött a (22) emeltyű van elrendezve és e két rész a (28), illetve (29) ellensúllyal van ellátva, valamint a (26), illetve (27) csapok körül forgatható, mimellett a vég| helyzeteket (23, 24, 25) ütközők határolják, (A 3—5. ábrákban az (5) vezetődarab a világosság kedvéért el van hagyva.) A nyugalmi .helyzetben a (8) agy sugárirányú (7, 7) karjai a (21) szabályozódarab kivágásaiban fekszenek és a (22) emeltyű a (23) ütközőhöz fekszik. A (4) rúd fölemelésénél tehát a' (7a) kar a 3. ábrabeli nyíl irányában mozoghat. Ha már most a (4) rudat a membrán fölemeli, akkor a (7a) kar a nyíl irányában fölfelé csúszik. Ha a (7a) kar a 4. ábrán rajzolt helyzetbe fölemeltetett úgy, hogy a (21) szabályozódarab háromszögének csúcsát már nem tartja vissza, akkor a szabályozódarabot a (28) súly elforgatja és a háromszög csúcsa a (22) emeltyű egyik karjához fekszik. Ezután a (7a) kar a háromszög jobb oldalát elhagyta é3 legmagasabb helyzetébe kerül. Ha ezután a rúd lesülyed, akkor a (7a) kar a háromszög bal oldalán csúszik le (5. ábra) és azt a helyzetet foglalja el, mellyel előzőleg a (7) kar bírt (6. ábra), azaz a (4) rúd és ezzel együtt a (13) csap a kerület egy háromszögrészével elforgattatott, ami a föltüntetett példánál a teljes körülfordulat Ye-od részét képezi, mimellett az elforgatás által a csap nyílik vagy záródik. A (7a) kar után működésre kerülő (7b) kar először akadály nélkül lecsúszhatik. Ha azonban a (7b) kar az alsó helyzetet eléri (5. ábra), akkor a (22) emeltyű, alsó végét a nyíl irányában nyomja és az emeltyűn helyére csúszik. Emellett a (22) emeltyűt a (29) súly visszaforgatja és újból a 3. ábrabeli helyzet áll elő, azzal a különbséggel, hogy most a (7b) emeltyű fekszik a (7a) emeltyű helyén A gázvezetékben előállított legközelebbi nyomásimpulzusnál a játék megismétlődik és a hatodik impulzusnál a (7a) kar eredeti helyzetébe visszatér. Látható tehát, hogy az összes mozgások kényszermozgásúan történnek úgy, hogy kellő nyomás mellett nem léphetnek föl hibás mozgások. A (13) csap helyett (30) szelep is választható (2. ábra). Ennél a mozgások ugyanazok, mint amelyeket föntebb leírtam és az eltérés csak az, hogy a csap helyett a szelep működtetik. A szelep a lesülyesztett