43760. lajstromszámú szabadalom • Meg nem gyúló film kinematografok számára és eljárás annak előállítására

Szűrés céljából a sűrű kolloidáknál hasz­nált szűrőssajtót alkalmazzuk, melyben a tésztaszerű gelatinémasszát meleg állapot­ban leszűrjük. Minthogy a szűrés pillanata és a szalagképzés pillanata között csapa­dékok képződnének, kis szűrőket alkalma­zunk, melyek a mesterséges selyem foná­sánál alkalmazott szűrőkhöz hasonlóak. A tésztaszerű zselatinmassza a szűrőkből való kilépés után oly készülékbe vezettetik, melyből megkívánt szélességű és tetszőleges hosszú szalagban lép ki, melynek méretei a készülék hengerének méreteitől függnek. A mellékelt rajzon ezen készülék egy foganatosítási alakját, az 1. ábrán keresztmetszetben, és a 2. ábrán oldalnézetben tüntettük föl. A készülék a zománcozott öntvényből való (1) medencéből áll. A medence fél­henger keresztmetszetű. A szűrőkből jövő massza a gőzzel fűtött (2) burkolat útján ezen medencében megömlott, hígan folyó állapotban tartatik. Az üreges (3) dob vagy henger, melynek mérete változik és mely sárgarézből, üveggel bevont vagy zomán­cozott vasból vagy bármely más fényezett és a zselatin által meg nem támadott anyagból áll, oly módon van elrendezve, hogy az (J) medencében foroghat és egész fölületén változtatható vastagságú zselatin­réteget vesz föl. Ez a zselatinréteg meg­száradása után nitrocellulózából álló réteggel vonatik be és a (3) dob vagy henger for­gatása mellett csúcsos vagy bármely más vágó szerkezet által csavarvonalalakban al­kalmas szélességű szalaggá vágatik szét. A vágó szerkezet a jelen példánál az (5, 6) fogaskerekek által és a (8) végtelen csavar útján hajtott (7) hüvelyből áll, mely a (3) henger hosszában mozog. A hüvelyre kés van erősítve, mely az anyag fölületével érintkezik és a henger forgása közben az anyagot kinematográfikus filmmé szétvágja. A gőz a (9) csövön át áramlik be és a (10) csövön át távozik. A (3) henger forga­tását a (11) forgattyú útján, vagy bármely más módon eszközöljük. Az így nyert, kin ematográfokhoz való film ezen berendezésből való kilépés után csavaralakú elektródára vezettetik. A sza­laggal szemben ugyanily elektróda van el­rendezve. A folyadék, melybe a két elek­tróda merül, vízből, csersavból vagy hasonló vegyszerből áll, melyek megfelelő arányok­ban kevertetnek. Á fürdőt alacsony hőmér­sékleten tartjuk. Az elektrolyt a zselatint átitatja. A keletkező állapotban lévő oxigén a zselatint oxidálja és nedvességgel szem­ben ellenállóbbá teszi. A hydrogént a zsela­tin-szalagokról azáltal távolítjuk el, hogy az áram irányát megfordítjuk. A szalagot ezután légüres térben szárítjuk meg, aini által az átlátszó masszán a por és nedves­ség lecsapódását, deformációkat és oly hi­bák keletkezését, melyek a zselatin-iparban rendszerint létesülnek, elkerüljük. A megszáradt szalagokat ezután könnyű kollodiumban egymásután többszörös ázta­tásnak vetjük alá; a kollodium acetonolajból, nitrocellulózából és vazelinolajból vagy effé­léből áll. A rákövetkező szárításokat ismét légür térben eszközöljük, oly célból, hogy a poi és nedvesség hatását elkerüljük és hogy az oldószert visszanyerjük. Az acetonolajat célszerűen a nitrocellu­lóza oldószere gyanánt használjuk, mert egyéb oldószerekkel szemben azon előnnyel bír, hogy a masszána,k oly átlátszóságot ad,, mely aceton, methyalkohol stb. által nem érhető el. A vazelinolaj az átlátszóságot nem befo­lyásolja, mert a nitrocellulózával csapadék nélkül vegyül és a filmet hajlékonnyá és kevésbbé áteresztővé teszi. Az így nyert filmre a fényképészeti emulzió fölvihető. Ha a kinematografikus képeket nem fény­képészeti eljárással, hanem nyomtatás útján nyerjük, a film anyagát likacsossá kell tenni. Ezt azáltal érjük el, hogy a készülék teknő­jébe, ha az anyag még folyékony, megfelelő mennyiségű glycerint vagy hasonló anyagot vezetünk be, mely a masszából való teljes kihajtása után annak likacsosságát ered­ményezi. A képeknek ezen likacsos anyagra való nyomtatását célszerűen forró olajban oldható festékkel eszközöljük, melyhez oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom