43748. lajstromszámú szabadalom • Újítások csattokon

fekszik (6. ábra), akkor annak csúsitatiiat5 részét a nyíláson áthúzhatjuk azáltal, hogy arra gyönge húzást gyakorolunk a (10) összekötő rész emelése és sülyesztése céljából. A szalag alsó (8) fölületét a (6) szorító szabad széle súrlódásos érintkezésben tartja a szalag csúsztatható részével, mely a (3) nyíláson keresztül megy, minek folytán a szalag kevésbbé könnyen cs.iszik, mikor laza és biztosabban rögzíttetik, mikor megfeszül. A 3. ábra szerint a csatnak alsió (21) része jóval hosszabb> mint a (61) szorító, úgy, hogy a szalag vége a nyílás alatt van rögzítve. Egyébként ezen csat szerkezete és megerősítése ugyanolyan, mint az 1., 2. és 6. ábra szerinti csaté. A 4. ábra szerint a csat a (20) fölső részből, a (21) alsó részből és a közbenső nyílásból áll, melynek fölső széle (22-vel van jelezve. A szalagot rögzítő (23) szorító a csat alsó részéről van visszahajlítva és a csat (21) testéhez van -szorítva a szalag (24) végének rögzítése céljától, mely utóbbi ily módon rögzítve, visszafelé halad, keresztül megy a nyíláson és ily módon hosszabb (25) súrlódási fölületet alkot a nyílás alsó széle fölött. A szalag ezután a föl nem tüntetett összekötő részen áthúzva, lefelé nyúló hurkot alkot és ; visszahajlítva, (28)-nál a nyíláson keresztül megy. A hurok hátsó és mellső ágai (26, 27)-tel, a szalag fölső ága pedig (29)-cel van jelölve. Ha a szalag megfeszül, a nyílás fölső (22) széle az alatta fekvő (25) szalagrésszel együttműködve, a csúsztatható szalagrészt (28)-nál rögzíti. Ha a szalag lazán fekszik, azt a nyíláson át húzhatjuk úgy, mint a 6. ábra szeiinti foganatosítási alaknál. Az 5. ábra szerint a csat a (30) fölső részből, a (31) alsó részből és a közbenső (32) nyílásból áll (10. ábra). A (31) alsó rész hasítva van úgy, hogy a (33) szalaigszorítót alkotja, mely szögben vissza van hajlítva (9. és 10. ábra) és a (31) rész (34) alsó végéhez van szorítva a szalag (35) végének rögzítése céljából, mely azután a föl nem tüntetett összekötő részen átvezetve, lefelé nyúló hurkot alkot és (38)-nál a (32) nyíláson megy keresztül. A hurok hátsó és mellső alsó ágai (36, 37)tel, a szalag fölső ága pedig (39)-el van jelezve. A (32) nyílás alsió széle (40)-nél be van hajlítva úgy, hogy itt bővebb nyílás képződik, melybe a szalag csúcsát az áthúzás alkalmával bedughatjuk. Az ismertetett csatok fölső és alsó végének szélessége lényegileg egyenlő dr SZdf" lag szélességével úgy, hogy azok csak anynyival terjednek a szalag két szélén túl, amennyi okvetlenül szükséges a nyílások kiképzése céljából. Ily módon a szalag a nyílás alatt fekvő részt lényegileg teljesen födi. A szalag végének az ismertetett módon való rögzítése folytán teljesen ki van zárva a szalag kirojtosodása, és elkerüljük a szalag kilyukasztását és bemetszését. Minthogy a csúsztatható rész befűzése egyetlen egy nyílásra szorítkozik, az a csat testétől függetlenül lenghet, valamint gyorsan és könnyen szabályozható. SZABADALMI IISNYEK. 1. Csat szabályozható övekhez és más effélékhez, jellemezve oly fémlemez által, mely a szalag áthúzására szolgáló nyílással és a szalag egyik végének befogására szolgáló berendezéssel van ellátva. 2. Az 1. igényben védett csat foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szalag egyik végének befogására szolgáló berendezés a szalag áthúzására szolgáló nyílás mellett van elrendezve. 3. Az 1. és 2. igényben védett szorító foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szalag áthúzására szolgáló nyílás szélei akképen vannak elrendezve, hogy súrlódás révén fogják és rögzítik a szalagot. 4. Az 1—3. igényekben védett csat foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a szalag áthúzására szolgáló nyilág alatt harántirányú szorítóval van ellátva, mely a csat testéhez szorítva, a szalag egyik végét befogja, illetve rögzíti.