43650. lajstromszámú szabadalom • Rotációs mótor

— 5 — tetése révén a motort működésben akarjuk | tartani. Tegyük föl, hogy ezen folyadék a j jelen esetben olaj. Ennek megtörténtével a ' (20) szelepen és a (66,67) csöveken keresztül annyi vizet (vagy más, a víznél könynyebben gőzösíthető folyadékot) töltünk, amennyi a (48, 47) tartályok áltaJ bezárt térnek félig (tehát az (r, s) vonalig) való megtöltéséhez szükséges, hozzáadva azon folyadékmennyiség, melyet a (66, 67) csövek befogadni képesek. Ezután a levegőnek a különböző tartályokból való kiűzése céljából a (48) tartályban lévő folyadékot a (20) szelep nyitott helyzeténél addig hevítjük, míg a képződő gőz a levegőt ki nem hajtotta. Megjegyzendő, hogy a (20) szelep esetleg üzemközben is nyitva maradhat, ha a képződő gőzt nem akarjuk kondenzálni és a gőzösített vizet folyton pótoljuk. Célszerűbb azonban a (20) szelepet a levegő ki hajtása után zárni és a képződő gőzt a (11) tartály hűtése által folyton kondenzálni. Mint könnyen belátható, a (48) tartálynak az (r, s) vonalig való megtöltése folytán a (49, 50, 51 56) csőtoldatoknak egyik fele (mint a 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál), mindig a (22) víztérrel, másik fele pedig mindig a (21) gőztérrel közlekedik úgy, hogy a (48) tartályban lévő víz hevítése folytán képződő gőz az (57, 58, 59, 64) csövek felén át mindig az ezen csövekkel közlekedő (28, 29, 30, 31, 35) rekeszekbe tódul és ezekből az olajat kiszorítja. így pl. a föltűntetett helyzetnél az (57, 58, 59, 60) csövek a (28, 29, 30, 31) rekeszekbe bocsátanak gőzt és így ezen rekeszekből az olaj kiszoríttatván, a mótor az (x) nyíl irányában (8. ábra) forgásnak indul, miközben mindig más és más rekeszek jutnak a gőz hatása alá, míg az előbb gőzzel telt rekeszek a ^legmagasabb helyzetbe való jutásuknál gőztartalmukat a (72) csövön át (7. ábra) a (11) tartályba bocsátják és aztán újból olajjal télnek meg. A gőz az egyes rekeszekből ezeknek alsó és közbenső helyzeteinél a (72) csövön át azért nem nyomulhat ki, mert ezen célból magasabb folyadékoszlo- ! pí.t kellene megemelnie, mint a milyen a rekeszeknek teljes kitöltése céljából megemelendő. A (11) tartályba jutó gőz ezen tartályba kondenzálódik és a képződő víz a (66, 67) csöveken át a (48) tartályba folyik vissza. A (48) és (11) tartályok között főntartandó hőkülönbözetet természetesen mesterséges tüzelés nélkül is elérhetjük, ha a (48) tartályt könnyen gőzösíthető folyadékkal, pl. folyékony kénsavval töltjük. Ezen esetben elegendő a (48) tartályt 8—10° C. hőmérsékleten tartani, a (11) tartályt pédig 0° C.-ig hűteni. Nyáron tehát a szükséges hőkülönbözetet már akként is elérhetjük, hogy a (11) tartályt kútvízzel hűtjük; a (48) tartályt pedig a nap melege által fölmele-gített álló vízzel vesszük körül. Ezen esetben célszerű a (48) tartálynak a határfalak zeg-zugos kiképzése által lehetőleg nagy fölületet adni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rotációs mótor, jellemezve egy, a hajtandó tengelyen megerősített folyadéktartály és egy vagy több, ezen folyadéktartályból kiinduló keringtető vezeték által, melyek a tartályban lévő folyadékot a' tartály belsejében létesített, ill. kívülről ható erő befolyása alatt oly úton vezetik, hogy a folyadék folyton egyoldalú terhelés gyanánt hatva, forgató nyomatékot létesít. 2. Az 1. alatt igényelt motornak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy 454 alak forgathatóan ágyazott tengelyre erősített tartály és több, ebből kiinduló, a tengelyt csavarmenetesen megkerülő, keringtető vezeték által, melyek egy a tengelyre erősített második tartállyal vannak összekötve, mely utóbbi egy a tengelyt körülvevő csövön át az első tartállyal közlekedik. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt motornak egy foganatosítási alakja, jellemezve egy 45° alatt forgathatóan ágyazott tengelyre erősített tartály által, mely egy betéttel két egymással koncentrikus és egymással közlekedő térre van osztva, melyek egyikében a folyadék keringtető veze-