43650. lajstromszámú szabadalom • Rotációs mótor

ként szerkesztett tartály, mely a (2, 8) vezetékek keresztezési pontjában egy a rajzban föl nem tüntetett tengelyre van erősítve, a rajzban jelzett módon félig vízzel van töltve, míg másik fele evakuált. Az üzembehelyezés céljából a vízzel töltött szegmensek egyikét, pl. a (4) szegmenst a tetszőleges szerkezetű (9) tüzeléssel hevítjük,amikor is a következő folyamat megy végbe. A (4) szegmens fölső végében gőz képződik, melynek nyomása a (4) szegmensben és részben a (2) vezetékben lévő vizet az (x) nyíl irányában az átellenes (6) szegmensben és a (2) vezeték fölső részébe hajtja, minek következtében az egész víztömeg a tartály jobb pldalára jutva, ezt egyoldalúan terheli meg. A tartályt hordó tengely forgathatóan lévén ágyazva, az egyoldalú terhelés okozta forgató nyomaték érvényre jut és a tartályt az egyensúlyi állapot helyreállításáig, tehát 90°-kaI elforgatja, amikor is a (6, 7) szegmensek jutnak az alsó helyzetbe és a (9) tüzelés a (7) szegmenst hevíti. Az ez utóbbiban fejlődő gőz a vizet az (1) szegmensbe hajtja, minek következtében a tartály a már leírt módon egy újabb negyedfordulatot végez és így tovább mindaddig, míg a tüzelést üzemben tartjuk. Előnyös a tartály fölső részét az alsó rész hevítése közben hűteni, mert ily módon egyrészt a gőzfejlesztést, másrészt a már fejlődött gőznek kondenzálását jelentékenyen elősegíthetjük. Ha a víznél könnyebben gőzösíthető folyadékot alkalmazunk, akkor a leírt hatást tüzelés nélkül, pusztán a természetben rendelkezésre álló természeti különbözetek alkalmazásával is elérhetjük, amennyiben pl. a tartály alsó felét közönséges hőmérsékleten tartjuk, fölső felét pedig hűtő közeg hatásának vetjük alá. A leírt foganatosítási alaknál a mótor csak szakaszosan forog, lehet azonban a keringtető vezetékeket akként is elrendezni,hogy a mótor folytonos forgásban tartassék. Ily foganatosítási alak a 2. ábrában van föltüntetve. A motornak (10) tengelyén, mely 45° alatt van ágyazva, két (11) és (12) tartály van megerősítve, melyek közül az előbbeni a gyűrűalakú (13) üregbe megy át és a (14) cső útján a (12) tartállyal közlekedik. A (12) tartály alsó részének (15) peremében és a (13) üreg (16) peremében egymással korrespondeáló (17), ill. (18) lyukak (3. és 4. ábrák) vannak kiképezve, melyek közül az egymásnak megfelelő lyukak egy-egy csavarmenetesen meghajlított, egyszer vagy többször körülkanyarodó (19) cső útján (2. ábra) vannak egymással összekötve. A leírt részekből álló mótor üzembehelyezése céljából a (20) szelepen és a (14) csövön át bizonyos mennyiségű vizet vagy más, alacsonyabb forrpontú folyadékot töltünk be, a vízzel nem töltött terekből a levegőt tetszőleges módon kiűzzük és ezután az alsó (12) tartályt hevítjük, a fölsőt (11) tartályt pedig hűtjük. A (12) tartályban ekkor képződő gőz a vízre nyomást gyakorol és ezt alább kifejtett okból az (r, s) vonal magasságában képzelt vízszintes síkig szorítja le, mely azon kör középpontján megy át, melyen a (19) vezetékek alsó végeinek torkolatai fekszenek. Ezen pillanattól kezdve a csövek számának egyik az (r, s) vonal fölött fekvő (21) gőztérrel, másik fele pedig az (r, s) vonal alatt fekvő (22) víztérrel közlekedik és így a következő hatás érvényesül. A (22) tartálybői kiszorított víz részben a (19) vezetékekbe és részben a (11) tartály alsó részébe jut, melyből a (14) csövön át a (12) tartályba folyik vissza. A víz ekközben a (19) vezetékekben nem oszlik el egyenletesen, hanem a (19) vezetékeknek a rajzlap síkja mögött fekvő menetei főként gőzzel, a rajzlap síkja előtt fekvő menetei pedig főként vízzel vannak töltve, minek következtében az egyensúly megbomlik és a mótor forgását eredményező forgató nyomaték lép föl. A mótor elforgása folytán már most mindig más és más vezetékek jutnak a gőztérrel, ill. víztérrel közlekedésbe és így a mótor forgása szakadatlanul folyik tovább. Megjegyzendő, hogy a víz a (12) tartály-