43593. lajstromszámú szabadalom • Automatikusan működő lőfegyver
— 7 szögnek (15) nyúlványába kapaszkodik, mihelyt (54) fogantyút kissé elforgatjuk; s mivel eközben a fogantyúnak rúdja tengely gyanánt szolgál, köralakú keresztmetszettel képezzük ki. A 8. ábrában bemutatott két oldalú (56) fogantyúra nézve megemlítendő még, hogy (57) karapó nemcsak épen (9) ütőszögnek (15) nyúlványaiba, hanem ezek helyett a fegyver csövén lévő (14) sínekbe is kapaszkodhatik, valamint általában véve bármely oly részbe, mely a hátrafelé való mozgásban részt vesz, amennyiben a fogantyú tulajdonképen, működése alkalmával, a hátralökés helyettesítését célozza. Azon esetben, ha az 1. ábrában bemutatott pisztoly szilárdan álló tölténytárral látandó el, külön tölténytartó alkalmazása válik szükségessé, azon célból, hogy a töltények fölülről a tölténytárba behelyezhetők legyenek, azonban önmaguktól ki ne hullhassanak. A 9. ábra ily (58) tölténytartót mutat be. Ezen tölténytartó (59) csapon előre-hátra lengethető, azonban a mellső kar, egy tekercsrúgó hatása folytán, melyet a hátsó karnak (60) üregében helyezünk el, állandóan a hüvely belseje felé szorítja úgy, hogy a mellső kar állandóan a legfölső (61) töltényre fekszik akkor, midőn a závárzat vissza van tolva. Ezen (58) tölténytartó mellső karjával azonnal a legfölső (61) töltényre csapódik, mihelyt (11) cső a závárzattól elválik és hátsó végével (58) tölténytartó mellső végén túlhalad. Ennek következtében az (58) tölténytartó mellső karja egyidejűleg kalapácsszerűén a csőből kihúzott töltényhüvelyre üt úgy, hogy az utóbbi azonnal jobb fele billen és kidobatik. A föntebbiek szerint (58) tölténytartó egyidejűleg hüvelylökő (ejektor) gyanánt is szerepel úgy, hogy ennek alkalmazása mellett az 5. ábrában bemutatott (44) hüvelylökő fölöslegessé válik. Ha a töltényeket a tárból fölülről akarjuk kivenni (9. ábra), ezen esetben csupán <60) gombot kell befelé nyomni, mire a töltények, a töltényemelőrúgó hatása alatt a készen tartott tenyérbe ugranak. A 10. ábrában az előadott szerkezetek egv puskán alkalmazva vannak bemutatva, melynél a zárómech'anizmus pontosan úgy működik, mint az előbbiekben ismertetett pisztolynál, minek következtében annak újból való leírását és ismertetését mellőzhetjük. A billentyűszerkezetnek működési módja szintén megegyezik az előbbiekben előadottakkal, habár egyes részei más alakkal bírnak is, minek oka abban keresendő, hogy a puskáknál a billentyű mindig a tölténytár mögött van elrendezve. A véletlen elsülés megakadályozására szolgáló automatikus biztonsági készülékek a 10. ábrában bemutatott fegyvernél elmaradnak. Még azt lehet megemlíteni, hogy azon esetben, ha (18) billentyűnek (19, 20) nyúlványait a 10. ábránál el akarjuk hagyni, úgy (18) billentyű (23) emeltyűvel egy darabból is állhat, mely esetben (21) elcsattantó csapnak megnyújtott karja szintén elmaradhat. (5) ütközőfal a lőfegyvernél külön darabot képez, amennyiben pisztolyfogantyú helyett itt puskaágy jön alkalmazásba. A yisszanyomórúgó a 10. ábrában nem látható, mivel az a mellső csőnyílás közelében foglal helyet s (11) cső körül csavarolható, vagy esetleg szükség esetén egy külön tokban, a fegyvercső ve alatt az eíőágyba lehet befoglalva. A 10. ábrában bemutatott puska szilárd (62) tölténytarral bír, valamint új töltényadogató mechanizmussal és tölténykeretek közvetítésével fölülről tölthető meg. A tölténytár kiürítése céljából az utóbbinak (63) csapóajtaja, ha az előágyból jobb és bal felé előre nyúló (64 és 65) peckekre nyomást gyakorolnak, lebilien, mivel (66) csap, mellyel úgy (64), mint (65) nyomópecek el van látva, (63) csapóajtónak (67) hornyából oldalirányban kimozdul s ennek következtében a töltények az alátartott tenyérbe hullhatnak.