43593. lajstromszámú szabadalom • Automatikusan működő lőfegyver

— 7 szögnek (15) nyúlványába kapaszkodik, mi­helyt (54) fogantyút kissé elforgatjuk; s mivel eközben a fogantyúnak rúdja tengely gyanánt szolgál, köralakú keresztmetszettel képezzük ki. A 8. ábrában bemutatott két oldalú (56) fogantyúra nézve megemlítendő még, hogy (57) karapó nemcsak épen (9) ütőszögnek (15) nyúlványaiba, hanem ezek helyett a fegyver csövén lévő (14) sínekbe is kapasz­kodhatik, valamint általában véve bármely oly részbe, mely a hátrafelé való mozgás­ban részt vesz, amennyiben a fogantyú tu­lajdonképen, működése alkalmával, a hátra­lökés helyettesítését célozza. Azon esetben, ha az 1. ábrában bemuta­tott pisztoly szilárdan álló tölténytárral lá­tandó el, külön tölténytartó alkalmazása válik szükségessé, azon célból, hogy a töl­tények fölülről a tölténytárba behelyezhetők legyenek, azonban önmaguktól ki ne hull­hassanak. A 9. ábra ily (58) tölténytartót mutat be. Ezen tölténytartó (59) csapon előre-hátra lengethető, azonban a mellső kar, egy te­kercsrúgó hatása folytán, melyet a hátsó karnak (60) üregében helyezünk el, állan­dóan a hüvely belseje felé szorítja úgy, hogy a mellső kar állandóan a legfölső (61) töltényre fekszik akkor, midőn a závárzat vissza van tolva. Ezen (58) tölténytartó mellső karjával azonnal a legfölső (61) töltényre csapódik, mihelyt (11) cső a závárzattól elválik és hátsó végével (58) tölténytartó mellső végén túlhalad. Ennek következtében az (58) töl­ténytartó mellső karja egyidejűleg kala­pácsszerűén a csőből kihúzott töltényhüvelyre üt úgy, hogy az utóbbi azonnal jobb fele billen és kidobatik. A föntebbiek szerint (58) tölténytartó egyidejűleg hüvelylökő (ejektor) gyanánt is szerepel úgy, hogy ennek alkalmazása mel­lett az 5. ábrában bemutatott (44) hüvely­lökő fölöslegessé válik. Ha a töltényeket a tárból fölülről akar­juk kivenni (9. ábra), ezen esetben csupán <60) gombot kell befelé nyomni, mire a töl­tények, a töltényemelőrúgó hatása alatt a készen tartott tenyérbe ugranak. A 10. ábrában az előadott szerkezetek egv puskán alkalmazva vannak bemutatva, melynél a zárómech'anizmus pontosan úgy működik, mint az előbbiekben ismertetett pisztolynál, minek következtében annak új­ból való leírását és ismertetését mellőz­hetjük. A billentyűszerkezetnek működési módja szintén megegyezik az előbbiekben előadot­takkal, habár egyes részei más alakkal bír­nak is, minek oka abban keresendő, hogy a puskáknál a billentyű mindig a tölténytár mögött van elrendezve. A véletlen elsülés megakadályozására szolgáló automatikus biztonsági készülékek a 10. ábrában bemutatott fegyvernél elma­radnak. Még azt lehet megemlíteni, hogy azon esetben, ha (18) billentyűnek (19, 20) nyúl­ványait a 10. ábránál el akarjuk hagyni, úgy (18) billentyű (23) emeltyűvel egy da­rabból is állhat, mely esetben (21) elcsat­tantó csapnak megnyújtott karja szintén el­maradhat. (5) ütközőfal a lőfegyvernél külön dara­bot képez, amennyiben pisztolyfogantyú helyett itt puskaágy jön alkalmazásba. A yisszanyomórúgó a 10. ábrában nem lát­ható, mivel az a mellső csőnyílás közelében foglal helyet s (11) cső körül csavarolható, vagy esetleg szükség esetén egy külön tokban, a fegyvercső ve alatt az eíőágyba lehet befoglalva. A 10. ábrában bemutatott puska szilárd (62) tölténytarral bír, valamint új töltény­adogató mechanizmussal és tölténykeretek közvetítésével fölülről tölthető meg. A tölténytár kiürítése céljából az utóbbi­nak (63) csapóajtaja, ha az előágyból jobb és bal felé előre nyúló (64 és 65) peckekre nyomást gyakorolnak, lebilien, mivel (66) csap, mellyel úgy (64), mint (65) nyomó­pecek el van látva, (63) csapóajtónak (67) hornyából oldalirányban kimozdul s ennek következtében a töltények az alátartott te­nyérbe hullhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom