43592. lajstromszámú szabadalom • Újítások önműködő lőfegyvereken
egy hosszhornyába nyulhatik be akkor, midőn (45) kakas (mint az 1. ábrán) föl van húzva. Ezen nyomócsap tehát (5) ütőszögnek annyira útjában áll, hogy az ütőszögnek (48) vastagítása vagy toldata a nyomócsapba akad akkor, midőn a záróhenger elzáródása történik és ezért az ütőszög nem ugorhatik annyira előre, hogy a csappantyúhoz ütődhessék. Ha ellenben a kakas a závárzat elzárása után elcsattantatik, mint az a 2. ábránál van föltételezve, úgy a nevezett (46) nyomócsap (47) ütőrúgó kitérj eszkedése következtében lesülyed úgy, hogy az ütőszögnek (48) toldata, a kakas ütésének hatását követve, előrecsappanhat. A jelen esetben azonkívül a (46) nyomócsap egyidejűleg hüvely lökő (ejektor) gyanánt is szerepe], mivel annak elrendezése megfelel az utóbbinak. Világos, hogy ezen találmánynak lényege abban áll, hogy oly alkatrészt alkalmazunk, mellyel a (45) kakas mozgása közben érintkezésben áll, ill. mely az utóbbinak mozgását megfelelő módon követi s mely eközben oly módon előnyulhat, hogy az ütőszöget visszatarthatja és esetleg egyidejűleg hüvelylökő gyanánt is szolgál. Ezen találmány eszerint a legkülönbözőbb módon kifejezésre juttatható, anélkül, hogy a különböző módosítások által a találmány lényege érintetnék. Például a 10. és 11. ábrákon ugyanezen találmánynak két kiviteli alakja van föltüntetve. A 10. ábra szerint (45) kakas (49) karral bír, mely oly magasra emelkedik, hogy (5) ütőszeget képes mindaddig visszatartani, míg csak a kakas el nem csattantatik. A 11. ábra szerint ellenben ugyanezen célból a (45) kakas és (5) ütőszeg közé (50) emeltyű van beiktatva, mely lazán van megerősítve és a kakas mozgásait megfelelő módon követi. Ügy a 10. ábrabeli (49) kar, mint a 11. ábrán bemutatott (50) emeltyű egyidejűleg hüvelylökő gyanánt is szolgálhat. Azon út és mód, mely szerint az ütőrúgó stb. a 10. és 11. ábráknál működik, egészen mellékes. Ezen alkatrészek működtetése minden nehézség nélkül a legkülönbözőbb módon történhetik, pl. esetleg a jól ismert egy vagy kétkarú ütőrugó segélyével. Az 1. és 2. ábrában föltüntetett elcsattantó készülék továbbá egy önműködő biztosító-szerkezettel van ellátva, melynek lényege az 1899. évi április hó 11-én benyújtott s a «Szabadalmi Közlöny»-nek szintén 1899. évi 39. számában R. 565. a. szám alatt «Automátikusan működő lőfegyver)) címmel közzétett találmányi bejelentés által védelem alá van helyezve. Az említett bejelentés leírásában előadott biztonsági rúgó, mely a billentyűnek előzetes elcsattantó mozgását föltételezi, mielőtt még a tulajdonképeni billentyűrúgó hatása legyőzetnék, a jelen találmány szerint (51) billentyűrúgó által van helyettesítve, melylyel az (52) biztosító emeltyű áll kapcsolatban. (51) billentyűrúgó egyik végével a biztosító emeltyűnek egyik karjához, míg másik végével (53) elcsattantó csaphoz fekszik. Mint az 1. ábrából látható, ezen hetyzet mellett (53) elcsattantó csap nem mozoghat előre, mivel (52) biztosító emeltyű annak toldatához fekszik. Eszerint tehát előzőleg a billentyűt anynyira vissza kell húzni, hogy azáltal (52) biztosító emeltyű lefelé elforgattatván, az említett toldatból kiakadjon. Csakis ezen pillanatban érinti (54) billentyűnek (55) kilincse (53) elcsattantó csapnak toldatát és az (54) billentyűnek további visszahúzása folytán (53) elcsattantó csap annyira előre tolatik, hogy a kakas lecsappanhat, mire az , elcsattantócsap (51) billentyűrúgó hatása alatt ismét elfoglalja előbbeni helyzetét. Midőn a billentyű megeresztetik, az elcsattantó rúgó (52) emeltyű közvetítésével a billentyűt előre nyomja és a lesülyedt (55) kilincs a lecsattantój csapnak nyúlványa alatt elcsúszhatik, mire az utóbbi, tekercsrúgójá! nak hatása alatt ismét fölemelkedik. Ily módon tehát a kakas akkor, amidőn az 1. ábrában föltüntetett helyzetet elfoglalva, föl van húzva, midőn egyszersmind a závárzat is elzárva gondolható, rázkódta; tások, ütődések vagy hasonlók miatt nem
