43579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék a gabonafélék tokjának eltávolítására

Megjelent lt»Q8. évi november hó a 21-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 43579. szám. X/i. OSZTÁLY. Eljárás és készülék a gabonafélék tokjának eltávolítására. BECK ADOLF ÉS ANGERMÜLLER EDUÁRD MAGÁNZÓK COBURGBAN. A bejelentés napja 1908 március hó 7-ike. Elsőbbsége 1907 január hó 3-ával kezdődik. A gabonafélék tokjainak' eltávolítására szolgáló készülékeknek és eljárásoknak már ézámos foganatosítási módja ismeretes. Ezeknek segélyével a gabonaszemeket részint száraz, részint nedves állapotban, sőt részint víz alatt munkáljuk meg és a tok eltávolítása többé vagy kevésbbé tökéletes módon történik. Az ismeretes eljárások azonban a tulajdonképeni gabonaszemre káros befolyást gyakorolnak. A kezelés folytán ugyanis a szem vagy a megőrlésre lesz kevésbbé alkalmassá, vagy a lisztben lévő, annak ízt és zamatot adó anyagok zúzatnak össze, emellett a sikér-és fehérjetartalom is káros befolyást szenved és a gabonából mindenesetre veszendőbe megy valami, mert egyik ismert eljárás sem képes azt elérni, hogy csupán és egyedül csak a tokot távolítsa el. A jelen találmány tárgya már most egy eljárás és egy hántókészülek a gabonaszemek tokjának eltávolítására. Az eljárás abból a megfigyelésből indul ki, hogy a tok eltávolításánál előálló, fölsorolt hátrányok megakadályozása céljából elsőrendű fontossággal bír az, liogy a szemek megnédvesítése kellő módon, kellő mértékben és megfelelő hőmérséklet mellett történjék. Száraz szemek nem alkalmasak a tok könnyű eltávolítására és a nedvesek is csak akkor, ha a nedvesség sem nem nagyon kevés, sem nem nagyon sok, hanem csak annyi, amennyi a szemet körülvevő sejtszövetet — a tokot — éppen telíti, még pedig aránylag nagyon alacsony hőmérsékletnél. Csak igy érjük el, hogy csak a tok válik le a szemről, míg maga a szem sem térfogatát, sem tulajdonságait illetőleg, aminők a zamat, íz. sikértartalma stb., Káros befolyást nem , szenved. Az újdonság tárgyát képező eljárás ezek szerint abban áll, hogy a tokjától megszabadítandó gabonát 8—10° C hőmérsék mellett, mely hőmérsékletnél a szem semmiféle káros befolyást nem szenvedhet, addig tesszük ki egy vízfürdő hatásának, míg a külső sejtszövet (a £ok), nedvességgel telíttetik. A megnedvesítésnek eme időtartama a gabonafajok szerint változik; a rozsnál körülbelül 15 percet tesz ki. Miután a tok kellőképen átázott, a gabonát kiszedjük a vízből és pl. szűrőkendők segélyével megszárítjuk, azaz eltávolítjuk a szemekre kívülről rátapadó fölösleges nedvességet. Közvetlenül ezután tehát, mielőtt a tok elveszítene valamit a fölszívott vízből, a szemeket egy hántókészülékbe