43529. lajstromszámú szabadalom • Javított membrános differenciálcsap

— 2 — harangban való tökéletes tömítése céljá­ból a harangtest és az (m) csapfordító fe­néklapja között célszerűen valamely alkal­mas anyagú, (pl. kemény gumi) (o) tömítő­lap rendezhető el, mely az (m) rész fenék­lapjával pontosan összecsisaoltatik. Célszerű továbbá az (n) csatornának a csapfordító fenéklapján lévő nyílásait a 3. íábrán föltüntetett alakban képezni ki, miáltal a (k, 1) csatornákon átvezetett víz meny­nyisége és ebből kifolyólag, a csapon át­eresztett összes vízmennyiség az alább le­írandó módon tetszőleges határok között szabályozható. A (c) harangban elrendezett (1) furat egy (v) közcsatornába torkol, mely egy, a (b) részben ezzel sízemben elrendezett és pár­huzamosan futó (w) csatornával a membrán egy vagy több (q) furatán át közlekedik; ez utóbbi (w) csatornát a (p) furat köti össze az (e) térrel úgy, hogy az (1) csa­tornán lefolyó víz (v, q, w és p)-n keresz­tül, a (c) harang bármely helyzete mellett (tehát a rajzon ábrázolt helyzethez kép est­eli orgatott helyzet mellett is) az (e) térbe juthat. A csap működési mjódja a következő: A víz a nyíl irányában lép be a csapba és az (i) cső (j) furatán keresztülszivá­rogva, megtölti a (g) teret. j Mivel pedig a csap zárt helyzetében — mikor is az (m) csapfordító olyképen áll, hogy a (k) és (1) furatok között összeköt­tetés nincsen (1. ábra) — a víz a mem­bránra a (g) térben nagyobb nyomást gya­korol, mint a (d) térben, — mert az a (g) térben nagyobb fölületre hat — a mem­brán a víz által a vízhozzávezető cső tor­kolatára nyomatik úgy, hogy a víz a (d) térből niem juthat át az (e) térbe, tehát a csap zárva van. Mihelyt azonban az (m) csapfordítiót olykép forgatjuk el, hogy a (k és 1) furatok között az (n) csatorna bármily kis mértékű összeköttetést is léte­sít (2. ábra), a víz a (g) térből a (k, n, 1) furatokon, a membrán (q) nyílásán és (p) furaton keresztül az (e) térbe folyik úgy, hogy a (g) térben a túlnyomás abban a mértékben csökken, amilyenben a víz a(g) térből elvezettetik a (g) térbe a (j) csa­tornán át beszivárg|ó vízmennyiséghez ké­pest, mire a víz a (d) térben a membránt a túlnyomás csökkenésének megfelelőleg kisebb-nagyobb mértékben megemeli és az (f) fal és (a) membrán között az (e) térbe ömlik (2. ábra). A csapnak a leírt módon való működteté­sére — mint már említettük — a csapfor­dítónak csak igen csekély elforgatása szük­séges, a lezárás pedig teljesen lökésmen­tesen, fémrészeknek egymásra való ütődése nélkül történik. A kifolyatócsap a 2. ábrán föltüntetett módon vízpazarlás meggátlása céljából cél­szerűen (t) golyós emeltyű által működtet­hető, melynek súlyos (u) golyója a csap­fordítót használat után önműködőlég záró­helyzetbe hozza. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Javított membrános differenciálcsap a vízhozzávezető és vizel vezető c sőbe n föl­lépő víznyomásdifferenciák által működ­tetett zárószerkezettel, azáltal jelle­mezve, hogy közvetlenül maga a víznyo­más által működtetett membrán zárja el a vízhozzávezető cső torkolatát olykép, hogy a víz a hozzávezető csőből a mem­bránon elrendezett nyíláson átszivá­rogva, a membrán fölötti (g) térbe nyc­mul s nyomása által a membránt a víz­hozzávezető cső torkolatára szorítja mindaddig, míg a víz a (g) térből az (m) csapfordítónak megfelelő elforga­tása folytán az ebben, valamint a (c) harangban alkalmazott furatokon ke­resztül el nem vezettetik. 2. Az 1. pontban igényelt csap kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a -(g) térből elvezetendő vízmennyiség szabá­lyozására a (c) harangban egy, a (g) térrel közlekedő (k) és egy, a vízelve­zető csővel közlekedő (1) furat van el­réndezve, melyek az (m) csapfordító fe­néklapjával szemben egy sík tömítőla­pon végződnek és egy, a csapfordító fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom