43526. lajstromszámú szabadalom • Túlfeszültségek elhárítására szolgáló elektromos szelep

az első (f) elektródák között lévő szikra- | utak be vannak állítva, úgy minden egyes csoportban ezen említett elektródák közt szikra képződik és minden egyes csoport első (f) elektródája az (e) és ezen (f) elek­tródák közt keletkező feszültségeséssel csökkentett (b) vezeték potenciáljára tölte­tik. Minthogy azonban a második (f) elek­tróda még az (a) potenciáljával bír, azért minden csoport élső és második (f) elektró­dája közt szikra képződik minden csoport második elektródája a két szikraútban föl­lépő feszültségeséssel csökkentett (b) veze­ték potenciáljára áll be. É jellenség ily módon folytatódik tovább is úgy, hogy a szikrák minden egyes csoportban kaszkád elrendezés szerint a csoportok utolsóelőtti (f) elektródájáig ismétlődnek. Az (f) etektródák száma az elhárítandó túlfeszültségek értéke szerint úgy van megválasztva az utolsóelőtti (f) elektódákig való terjedése után, ezen eloktróda és a legutolsó (f) elektróda, vagy az (a) vezeték között lévő potenciálkülönbség még elég nagy legyen, hogy szikrák terjedése a leg­utolsó (f) elektródákig biztosítva legyen, így példái, ha a (a) ós (b) között a normá­lis feszültség 3000 Volt, úgy az (e) elektró­dák és az első (f) elektródák pl. úgy lehet­nek beállítva, hogy ez elektródák között szikra képződjék, amihelyt az (a) és (b) között a feszültség 4500 Voltot ér el. Te­gyük föl, hogy a szikrázás megindulásával mindegyik szikraúton 500 Volt feszültsége­zés következik be úgy, a 4500 Voltulfe­szültség hatása alatt bekövetkezett szikra­képződéseknél az (f) elektródáknak egymás után következő potenciálja 4000, 3500, 3000 Volt lesz és ha a legutolsó elektródákon 2000 Volt potenciálkülönbséget óhajtunk, a szikrautak száma minden egyes csoportban 4500—2000 , . „ , .... , . . . göö {— 1 = 6 lesz. Mihelyt minden csoportban megindul a szikrázás, a sorba­kapcsolt szikrautakon, az elektródákat egy­más közt és az (a) és (b) vezetékekkel összekötő fémes vezetékeken át egy áram­kör jő létre, amelybe semmiféle kondenzá­tor nincsen bekapcsolva. Ezen áramkörben egy erősségében növekvő áram keletkezik, míg az elektródák közt lévő feszültség minden egyes szikraútnak megfelelőleg csök­ken, Az elektróda csoportok száma úgy van megválasztva, hogy ha a feszültség (a) és (b) között normális értékét ismét elérte, a szikrák maguktól megszűnnek. Ha föltételezzük, hogy a túlfeszültség elhárrítására minden egyes szikraútnak megfelelő feszültsége egészen 50 Voltig csökkenthető, úgy a föntérfilített esetnél a sorba kapcsolandó szikrautak száma 4500/5000 lesz, amely 90/6 = 16 elektróda­csoportnak felel meg. Ha a túlfeszültség elmúlott és az (a) és (b) vezetékek között a feszültség normális értékét, a 3000 Voltot ismét elérte, úgy minden egyes szikraút között immár csak 3000/90 = 33 Volt feszült­ség lehet és mivel a 33 Volt mellett szikraív nem maradhat meg, úgy a szikrázás magától megszűnik. A szikraívek által előidézett nagy frek­venciájú áramoknak a (T) transzformátorba való áthaladását elkerülendő, az (a) és (b) vezetékek közé mellékkapcsolásban egy erőskapacitású (h) kondenzátort és a (b) veze­tékbe az (i) önindukcióstekercset iktatjuk be. A (g) és (d) kondenzátorok esetleg ellen­állásokkal is helyettesíthetők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos szelep két vezető közti túl­feszültségnek elektródacsoportok segé­lyével való elhárítására mely elektró­dák a vezetők között sorba vannak kapcsolva úgy, hogy a túlfeszültség el­hárítása az elektródák között képződő valamennyi szikraúton történik, mimel­lett a szikrautak száma akkora, hogy az elektródák között egyszer képződött ívek a normális feszültség alatt meg nem maradhatnak, azáltal jellemezve, hogy az elektródák oly módon vannak a vezetők közé kapcsolva, hogy a szikrák minden egyes csoport elektró­dái között kaszkadszerűen és valamennyi csoportban párhuzamosan képződnek. 2. Az 1. alatt igényelt elektrpmos szelep-

Next

/
Oldalképek
Tartalom