43497. lajstromszámú szabadalom • Munkafolyamat hőerőgépeknél a hőenergia kedvező hasznosítására

— 5 — is fölhevíteni, hogy azt a kazán gőz- vagy vízterében elhelyezett fűtőcsöveken vezetjük át. A gőzfogyasztás ekkor ugyanakkora lesz, mint a föntebb jelzett második esetben. Lehet végül minden más alkalmas berendezést, első sorban pedig a föntebb jelzett berendezések kombinációját ia alkalmazni. A mondottak hajógép, stabilgép vagy más gép esetére is állanak. Egyébként megjegyzendő, hogy a föntebb jelzett rekuperáló körfolyam alkalmazása igen gazdaságos, mert a hatásfok 2-31 kg. gőzfogyasztás esetében a gőzből kiindulva 050, a szénből kiindulva (tehát a kazán hatásfokának figyelembe vételével) 0-358, míg 108 kg. gőzfogyasztásnál a hatásfok gőzből kiindulva 0925, szénből kiindulva (beleértve a kazán hatásfokát) 054. A föntebb jelzett nagy thermikus hatásfok miatt rossz mechanikus hatásfok mellett is jóval kisebb szénfogyasztásokra jutunk, mint, az eddig ismert, legjobb túlhevített gőzzel és kondenzátorral dolgozó gépeknél. Ily viszonyok között a kondenzátor alkalmazása a hatásfokot csak alig javítja és általában csak fölösleges komplikáció, ha pedig a gőzt azért csapjuk le, hogy azt újból fölhasználhassuk, erre a célra bármely ismert kondenzátor alkalmas. A gép munkakifejtését a legkülönbözőbb módon lehet szabályozni, vagy akként, hogy a bevezetett keverék nyomását, vag3r

a gőzhöz kevert levegő mennyiségét módosítjuk, a hatásfok pedig akkor is igen kedvező fog lenni, ha nem sokkal több gőzt alkalmazunk, mint amennyi a normális körfolyam föntartására szükséges. Mindaz, amit föntebb a gőzgépről mondottunk, áll a 371526 sz. francia szabadalomban leírt hőerőgépről is, mely ugyancsak akkor fog a leggazdaságosabban működni, mikor a kifúvatott égésterményeket használjuk fel a gőzfejlesztőben elpárologtatandó és az expanzió szakasz alatt lecsapódott víz felhevítésére és ha a víz és levegő mennyiségét akként választjuk meg, hogy az a normális rekuperáló körfolyamnál szükséges meni.yiségeknek feleljen meg. A rekuperáló körfolyam alkalmazása — mint azt már föntebb is mondottuk — valamely hőerőgép thermikus hatásfokát igen növeli. Az ily motorok általában véve két csoportba oszthatók, az első csoportba tartoznak a gőzgépek, ideértve a más folyadékkal. nem vízzel, pld. éterrel, illetve ezek gőzeivel táplált gépeket, a második csoportba tartoznak ama gépek, melyeket valamely tüzelőanyag (világítógáz, nagyolvasztó torokgáza, szegénygáz, benzin, petróleum, alkohol stb.) égéstérir.énjei hajtanak és melyeket a gőzgépek mintájára égésterménygépeknek nevezhetünk. Ha eme különböző gépeknél alkalmazott körfolyamokat egy és ugyanazzal a körfolyammal — a rekuperáló körfolyammal — helyettesítjük, ennek az az előnye, hogy: 1. úgy az egyik, mint a másik csoportba tartozó gépnél a munkafolyamat, mely a hőmennyiség visszanyerését és a thermikus hatásfok javítását teszi lehetővé, azon alapszik, hogy a főfolyadék mellett a föntebb megadott tulajdonságú segédfolyadékot alkalmazunk. Eme segédfoJyadék lehetővé teszi, hogy ugyanabban a gépben a fáradt hajtóközeggel vagy a lehűlés következtében elveszett hőt magában a gépben értékesítsük, mely hőmennyiség az összes ismert gépeknél nagyobb, mint a hő értékesített része. A főfolyadék és segédfolyadék megkülönböztetése sem nem önkényes, sem nem céltalan, hanem a dolog lényegéből folyik és ama különböző szerepeknek következménye, melyeket a gőz és gáz eme kétféle gép mindegyikében játszik. Megjegyzendő, hogy a rekuperáló körfolyam, mely szerint a gőz- és gázgép működik, minden esetben teljesen azonos, ép úgy, amint a gáz és gőz ama keverési aránya is teljesen azonos, amelynél a gőzfejlesztőben vagy a gép hengerében elégetett tüzelőanyag fűtő értékét a legkedvezőbb módon értékesíthetjük, miért is eme két gép között lényeges különbség nincs. Ugyanis a főfolyadékot a gép mindkét esetben elfogyasztja, míg a segédfolyadék el nem fogy és teljesen visszanyerhető úgy, hogy ab-