43496. lajstromszámú szabadalom • Újítások hőerőgépeken főleg automobilgépeken

Rendezésével dolgozik, az erre szükséges gőzfejlesztő pedig akként van berendezve, hogy annyi vizet párologtasson el, amennyi ahhoz szükséges, hogy az elégés végén a gázok hőmérséklete az admissziónyomás alatt álló telített gőz hőmérsékletével legyen egyenlő. Ebből a célból a gőzfejlesztő (16. ábra) egy öntött vagy hegesztett cső"ből készült csőkígyóval van fölszerelve, melybe a szükséges víz a (z) csövön a nehézségerő vagy egy szivattyú hatása alatt jut be. Ebben az esetben előnyös, ha az összes szükséges vizet a kompresszorba nyomjuk be, hol a levegő komprimálásánál szabaddá váló hőt leköti és honnan azt a gőzfejlesztőbe viszi. A 24. ábrán a gőzfejlesztő más foganatosítási alakja látható, melyet előnyösen lehet alkalmazni. Itt az alsó részén bevezetett víz fokozatosan emelkedik föl és gőzzé alakul át, mely az (m) vezetékeken lefelé mozog, hogy az (n) gyűrűből a ferde nyílásokon távozzék, minek következtében a gőz csavarvonalban mozgásnak indul és a gőz és elégett gázok bensőleg keverődnek. A fűtőföllüet hatását lényegesen fokozhatjuk, ha a csövekben csavarokat helyezünk el és ha a - vizet az egész gőzfejlesztőt körülvevő vízpalástban hevítjük elő. A megrajzolt lángaó a szokásos lángzóktól lényegében véve eltér, a gyújtást könnyen gyúlió folyadék, pl. alkohol, benzin esetében egy elektromos áram által izzásba hozott és a lángzió nyílásánál elhelyezett platinadrót segélyével lehet végezni. Lehet azonban bármely más, a szokásos gőzfejlesztők mMjára szerkesztett, például víz- vagy füstcsöves gőzfejlesztőket is használni, vagy pedig a szétporlasztott vagy szét nem porlasztott vizet közvetlenül a meleg gázokba bevezetni. A 17. ábrán példaképen egyszerű vízelválasztjó látható, mely a csőkígyóba vezetett vizet a sűrített • levegőtől elválasztja, a levegővel kevert víz az (X) nyíláson jut be, a száraz levegő az (Y), a tiszta víz a (Z) nyíláson távozik. A víztől ily m,ódon elválasztott levegő az (y) csőbe jut, azután több, a csőkígyót és a tűzhelyet körülvevő meneten a tűzhely felé áramlik, végül pedig csavarvonalalakú csatornán jut a központosán elhelyezett tűzhelyhez, még pedig oly hőmérséklettel, mely a láng hőmérsékletével közel egyenlő. Az égéstermékek a (T) csövön jutnak a m,ótorba, a tüzelőanyag pedig az (U) csövön nyomás alatt megy a tűzhelyhez. Motor gyanánt bármely tetszőleges motort-, tehát dugattyús vagy forgógépet, turbinát stb. használhatunk, példaképen dugattyús gép alkalmazását ismertetjük, mely egyszerű vagy kettős hatású, tolattyús, szslepes vagy más vezérműves gép lehet. Egyszerű hatású, egyetlen kompresszorral fölszerelt dugattyúsgépnél a motort a kompresszorral előnyösen akként kapcsoljuk, hogy a motor elősietési szöge a kompresszorral szemben 75—90° legyen, ez a szög legelőnyösebben körülbelül 82° lehet. A hi|ótor azonban kettős hatású mótor is lehet, mikor működési módja körülbelül ugyanaz, mint a gőzgépé. A kompresszor és mótor között alkalmazott vezetékhez megfelelő nagyságú, szabályozó és lökéshárítió gyanánt szereplő tartályokat lehet kapcsolni, célszerű, ha a kompresszor és a gőzfejlesztő, továbbá a gőzfejlesztő és a miótor közé hasonló tartályokat kapcsolunk be. Minthogy a gőz az expanzió közben lecsapódik, a mótorhenger fenekét a kompresszorhengeréhez hasonlóan szerkeszthetjük, vagyis megfelelően terhelt szelep gyanánt képezhetjük ki, vagy biztosító szeleppel láthatjuk el. A kifúvató szelepet ugyancsak biztonsági szelep gyanánt lehet kiképezni, mely célból elégséges, ha azt nem ellensúlyozzuk teljesen úgy, hogy a belső nyomás hatása alatt kinyílhatik. Végül a dugattyút magát is lejtős fölülettel láthatd juk el úgy, hogy a víz könnyen folyhasson a szelep felé. ,A 10. és 22. ábrán példaképen rendkívül könnyű, bevezető vagy kifúvató szelep gyanánt szereplő kétüléses szelep látható.