43496. lajstromszámú szabadalom • Újítások hőerőgépeken főleg automobilgépeken

— 2 — szelepelrendezés módosított foganatosítási alakja, a 22. ábra fölfordított kúppal biró, egyensúlyozott szelep részlete, a 23. ábra a szelepek vezérlésére szolgáló, változtatható íölülettel biró excenter szerkezetét ábrázolja, melynél két koncentrikus, változtatható szög alatt beállított tengely van alkalmazva, a 24. ábra a 16. ábrán látható gőzfejlesztő módosított foganatosítási alakjának metszete és a 1 25., 26. és 27. ábra példaképen a mótor és kompresszorhengerek különböző elrendezéseinek sémája. Hogy kedvező hatásfokkal nagyfokú kompressziót érhessünk el, a kompresszort a következőképen szerkesztettük: Az egyszerű hatású (G) kompresszorhengernek szelep vagy csapószelep gyanánt kiképezett mozgó feneke van (lásd az 1. ábrát) úgy, hogy mikor a hengerben a nyomás elég naggyá lesz, ez az egész fenék megemelkedik és a megsűrített levegőt elszállni engedi. A (P) dugattyú lökete tehát a henger hosszával lehet egyenlő, sőt előnyösen ennél nagyobb is lehet úgy, hogy mikor a lökete végpontjába elérkezett, a hengerből kilép és a hengerfeneket képező szelep síkján túlhalad (1. ábra). Ez az elrendezés rendkívül fontos, mert a henger káros terét teljesen megszünteti. Mint az a 3. ábrán látható, ebben az esetben ugyanis azt is elérhetjük, hogy akkor, mikor a (P) dugattyú a hengerből úgyszólván kilép, a feneket képező (F) szelep rugójának hatása alatt a dugattyúra teljesen ráfekszik és a (P) dugattyút visszafelé mozgásánál mindaddig kíséri, míg az (F) szelep az (S) szelepülésére rá nem fekszik. Ha tehát a fenék és a dugattyú egymás felé fordult fölületeit akként alakítjuk, hogy azok alakja azonos legyen, káros tere a fenék és dugattyú között lévő köz, vagyis a henger abban a pillanatban, melyben a dugattyú a feneket elhagyja, Szigorúan zérussal egyenlő, bárminő legyen is egyébként eme fölület alakja — sík (5. ábra), kúpos (2. és 3. ábra), gömb (4. ábra), szabálytalan (6. ábra) stb. — és bárhogy legyen is a beszívó vezeték elrendezve, föltéve természetesen, hogy maga a beszívó vezeték nem ad káros tér képződésére okot. A beszívó szelep elrendezése teljesen tetszőleges lehet, de legelőnyösebben magában a dugattyúban helyezzük azt el. így pl. a dugattyú belső fölületén egy vagy több beszívat|ó szelepet rendezhetünk el oly módon, hogy eme szelepek zárt állapotuknál a dugattyú fölületébe essenek ; és ezt a fenék alakjával egybevágó alakú fölületté egészítsék ki. Példaképen a 2—6. és 18. ábrán különböző sze 1 epe Ír en dez é se k láthatók, melyeket erre a célra előnyösen lehet használni. Az 5. ábrán oly elrendezés látható, melynél több, közönséges automobilszelep van alkalmazva. A 2., 3., 4., 6., és 18. ábrán az az elrendezés van föltüntetve, melynél a dugattyúfölületet egyetlen, a hengerfenék alakjának megfelelő alakú — sík (5. ábra), kúpos (2. ós 3. ábra) vagy gömbalakú (4. ábra) szelep alkotja. A kúpos vagy gömbalakú szelepek súlya azonos szilárdság mellett j óval kisebb, mint a közönséges sík automobilszelepeké. A 9. ábrán a jelzett szelep és ülése oly dugattyú fölületén alkalmazva látható, melynek (F) hajtiórúdfeje villásan van kiképezve. A 18. ábra hasonló szelepet ábrázol, melynél a levegő beszívatása több koncentrikus gyűrűn át történik. Magát a szelepülést a dugattyúba be lehet csavarni vagy ezen más módon lehet fölerősíteni, a dugattyú pedig egy vagy több tömítőgyűrűvel lehet fölszerelve. A henger födelét a dugattyúra rá lehet köszörülni, hogy így a fölületük azonossá váljék. A 6. ábrán a csapószelep oly foganatosítási alakja látható, melynél a szeleptestet vékony, hajlékony (f) fémbádog képezi. Ily csapószelep (7. ábra) egyszerű korong gyanánt képezhető ki, melynek kerületén sugárirányú bevágásai vannak és melyet egy (V) csavarház rögzít a kellő ! helyzetben. A csapószelep elfordulását az \