43467. lajstromszámú szabadalom • Gőztúlhevítő a forrcsövekben elrendezett túlhevítő csövekkel

— 2 — esetben is csak kisebb átmérőjű túlhevítő csövek alkalmazása által lehetséges. A forrcső belsejében elrendezett két túl­hevítő csőágaknak a leírt két kivitel sze­rint, vagyis görbítés útján előállított vissza­térő tekerület és külön görbe csődarab se­gélyével való összekötése tehát azzal a hátránnyal jár, hogy az első esetben a túl­hevítő cső szűkül meg és ennek következ­tében a gőz fojtása lép föl, a második esetben pedig a forrcső szabad kereszt­metszete csökken és ennek folytán a fűtő­erő lesz kisebb. Jelen találmány célja a túlhevítő csőágak visszatérő tekerületeinek oly módon való kiképezésébeű, illetve' a forrcsövekben oly módon való elrendezésében áll, mely az eddigi összekötési módok hátrányait telje­sen megszünteti és amellett az eddigieknél nagyobb átmérőjű túlhevítő csövek alkal­mazását teszi lehetővé. A találmány' lényege abban áll, hogy a csőágakat összekötő tekerület oly módon ván görbítés útján előállítva, hogy görbítés közben az anyag minden sajtolása és duz­zasztása, ami laposra nyomást eredményezne, el van kerülve. Ezen célból a túlhevítő cső meggörbítendő részének belső oldalán kivágásokat alkalmazunk, melyek olyan el­rendezéssel és alakkal bírnak, hogy széleik a cső meghajlítása után, illetve a görbítés befejeztével egymáshoz illeszkednek. Az egymáshoz illeszkedő széleket vagy éleket aztán összeforrasztjuk, minek megtörténté­vel a kész tekerület vagy görbület mindenütt legalább is olyan bőséggel vagy kereszt­metszettel fog bírni, mint maga a cső, azonkívül pedig szilárdsága is elegendő lesz arra, hogy a magas nyomások által okozott igénybevételeket tökéletesen kibírja. A cső kivágása és meggörbítése útján előállított tekerület helyett egy külön, egye­nes vagy görbe és a csővel egyenlő átmé­rőjű csődarabot is alkalmazhatunk, melynek rézsútosan levágott végeit a két csőág megfölelően levágott végeihez illesztjük és azokkal összeforrasztjuk. Az 5. ós 6. ábra szerint a (b) túlhevítő cső (a) visszatérő tekerülete úgy van elő­állítva, hogy a cső ékalakú (c) kivágások­kal van ellátva (5. ábra) és ezen kivágások körül addig hajlíttatik, míg csak azoknak élei egymáshoz nem illeszkednek és a cső­ágak párhuzamosan nem feküsznek. Az összeilleszkedő élek szilárdan egyesíttetnek, minek következtében oly visszatérő tekerü­let létesül, melynek átbocsátó keresztmet­szete a (b) cső keresztmetszetével legalább is egyenlő. Mint a 4. ábra mutatja, az ily módon előállított és elrendezett (a) visszatérő te­kerületekkel bíró (b) túlhevítő csövek szá­mára, melyek a gőzkazán (d) forrcsöveiben foglalnak: helyet, ez utóbbiak átmérője tel­jesen kihasználható, mimellett a forrcsövek keresztmetszetének fölösleges megszűkítése sem lép föl. Ennélfogva túlhevítő csöveknek a talál­mány szerint előállított és elrendezett visz­szatérő tekerülete a lehető legnagyobb ke­resztmetszetű túlhevítő csövek alkalmazását teszi lehetővé, anélkül, hogy ezek görbüle­tének és a forrcsöveknek keresztmetszete megszűkittetnék. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőztúlhevítő a kazán forrcsöveiben előre-és hátramenőleg elrendezett túlhevítő csövekkel, jellemezve azáltal, hogy a túlhevítő cső visszatérő tekerületét a csőből magából kiképezett, vagy egy kü­lön, a csővel legalább egyenlő átmérőjű csődarab alkotja, mely a túlhevítő cső­ágak végeihez illeszkedő végeinél fogva van az előbbiekkel forrasztás útján összekötve. 2. Az 1. igénypontban védett túlhevítőnek egy kiviteli alakj% jellemezve azáltal, hogy a visszatérő tekerület előállítása céljából a túlhevítő eső ékalakú kivágá­sokkal van ellátva, melyek körül a cső addig hajlíttatik, míg csak a kivágások élei egymáshoz nem illeszkednek és összeforraszthatok nem lesznek. (1 rajzlap melléklettel.) Ata?vtNV • Á4WA8ÁÓ NVOMDAJ* BUMPeBTE*

Next

/
Oldalképek
Tartalom