43443. lajstromszámú szabadalom • Berendezés leveleknek épületek fölső emeletére való szállítására

- 3 -Az 1. ábrán föltüntetett berendezésnél a (Y) forgattyú addig forgattatik, míg alegfölső (5) tartály a (3) hengerhez leért és eszerint a (6) súly föl van emelve. A levélhordó legelőször is a legfölső (5) tartályt tölti meg és- azután a (6) súly által hajtott kötelet ujjai között tovacsúsztatja, míg a legközelebbi (5) levéltartályhoz jut; ezután ezt a tartályt is megtölti és a kötelet ismét szabadon adja, míg a harmadik levéltartály keze ügyébe kerül s. í. t. A (6) súly el is hagyható és rúgóval helyettesíthető, melyen a (4) kötél vagy szalag áthalad, hasonlóan, mint a tokba zárt mérőszalagoknál. Lényeges az 1. ábrán föltüntetett elrendezésnél, hogy a levéltartályok a megfelelő emeletek ablakainak oldalán vagy azok között függhetnek úgy, hogy a lakók azokat rögtön láthatják és kiüríthetik. A. 2. ábrán föltüntetett elrendezés lehetővé teszi, hogy az (5) levéltartályok szállítására szolgáló (11) nürnbergi ollót a (10) sodrony hossztengelye körül el lehet forgatni. Ez fontos az esetben, ha a ház homlokzatán kiálló részek, erkélyek vagy balkonok vannak, melyek a (11) olló más helyzetét vagy vezetését kívánják meg. A 3—6. ábrákban föltüntetett berendez zésnél elegendő, ha a (19 20) fogantyúkat egymáshoz közelítjük és ezen egyetlen fogással az (5) levélszekrényeket az összes emeletekre elosztjuk. A (21) nyílások mint nyitható üvegablakok képezhetők ki. Minden egyes (21) nyíláson optikai vagy akusztikai jelzőt lehet alkalmazni, mely a (18) ajtó mindenkori nyitása vagy zárása alkalmával működtethető. Végül lehet a (11) olló alsó végén rugókat, gumiütközőket stb. elrendezni, azon célból, hogy az olló lenyomásánál mint rugalmas ütközésfölfogók, valamint zajtompítók szerepeljenek. A 7. ábrán föltüntetett ollórögzítő szerkezet helyett láncok vagy más összekötő vagy föltartó berendezések alkalmazhatók. A 8. ábrán föltüntetett szerkezet működtetésére elegendő a (31) förgattyút oly módon elforgatni, hogy a (27) kötél a (28) emelőre föltekercseltessék. Ezáltal az olló szái végei, melyeken a (26) csiga és a (25) csapok vannak elrendezve,, egymáshoz közelíttetnek és ezáltal az olló a 4. ábrán ' látható helyzetbe hozatik. A 9. ábrán föltüntetett berendezés működtetésére elegendő a (41) zárókilincset | az emelő végéből kioldani. Ha ez megtörtént, a (36) dugattyú súlyával a (11) ollót a 4. ábrán föltüntetett helyzetbe hozza. Ezen önműködő berendezés előnye, hogy az | olló állandóan ugyanazon sebességgel emelkedik föl. • Mint az előbbiekből látható, a találmány tárgya rendkívül egyszerű, könnyen készíthető és bármely épületen közvetlenül al' kalmazható. Az alkalmazás történhet a ház homlokzatán, a hátsó falon (udvari oldalon) vagy akár valamelyik oldalfalon. Sok esetben inkább a lépcsőház, a fölvonó aknája vagy más már meglévő szabad terek fognak alkalmasaknak bizonyulni. Űj építkezéseknél könnyen lehet a szemétcsatornák mintájára egyik falba külön aknát be| építeni. Mindezen esetekben a levéltartályok elzárhatóan készülhetnek, kettős kulcscsal, melyeknek egyike a levélhordónál, másika a lakónál van. A lakó a levélszekrénybe, ha érkező leveleit már kiszedte, az elküldendőket be is rakhatja. Ilykép megtakarítja az utat a legközelebbi levélszek| rényhez és egyúttal biztos abban, hogy lej velei a legrövidebb idő alatt a postára jutnak. De a postai intézmény is tehermentesíttetik, mert a levelek föladása ilykép az egész napra megoszlik, míg most leginkább az esti órákra szorítkozik. Ezáltal a találmány az összes érdekelt köröknek lényeges előnyöket nyújt. A levélfölad|ó időt takarít meg, mert nem kell az uteai levélszekrényhez mennie és levelei mégis a legrövidebb alkalommal jutnak a postára; acímzett is időt takarít meg, mert a levélhordó az utcáról, illetve a kapualjból egyetlen egy, csak néhány másodpercet igénylő fogással az egész ház levélpostáját kézbesítheti, anélkül hogy számtalan emeletet kellene megmászni, minden lakásnál kellene csöngetni és várni, míg az ajtó kinyittatik.