43411. lajstromszámú szabadalom • Indító és szabályozókészülék több- és egyfázisú váltakozó áramú mótorok számára

Az 1. és 2. ábra pl. két oly esetet mutat, melyekben a segédmotor pl. egyrészről a rotor csúsztató gyűrűi segélyével a főmotor szekundér fegyverzetével, másrészről pedig pl. státorával a pritnér áramkörhöz van kapcsolva. Itt az (A) főmotor a primér részével az áramforráshoz, szekundér részével pedig egy indító ellenálláshoz vagy egy vele mechanikusan kapcsolt (B) motorhoz van kaszkádba kapcsolva. A (C) segédmotor a főmótorral nem áll mechanikai kapcsolatban és szekundér részével csúsztató gyűrűi segélyével az (A) főmotor szekundér áramkörébe van kapcsolva, primér része pedig az áramforráshoz van kötve, úgy, hogy az áramforrásból vett energia egy részét közvetlenül a (B) motornak adhatja le. Ha az áramforrás egyfázisú áramot szolgáltat, amint ezt a rajz mutatja, úgy ezen kapcsolásnál a segédmotor primér fegyverzete a főmotor primér fegyverzetével egyszersmind segédfázis által lehet összekötve, amint ezt a pontozott vonalak mutatják úgy, hogy a segédmotor nem csupán szekundér fegyverzetében, hanem a főmótor primér fegyverzetében is a főáramhoz képest eltolt áramot idéz elő és ezáltal az indító nyomatékot növeli. Világos tehát, hogy ezen kapcsolásnál a segédmotor fordulatszáma csupán a főmótor szekundér áramaink frekvenciájától, hanem egyszersmind a primér áram frekvenciájától is függ. A motor pl. itt oly fordulatszámmal járhat, mely a primér áram és a szekundér áram frekvenciáinak összege által van adva, vagyis a főmótor nyugvó állapota mellett a kétszeres synchroizmussal, tehát a motor a kapcsolása által adott teljes sebességgel fut. A 2. ábra a (C') segédmotornak hasonló kapcsolását mutatja, amidőn ez egyszersmind az (A) primérmótor szekundér fegyverzetéből vett áramnak egyenárammá való átalakítására szolgál azáltal, hogy a (C"> egyenáramú dinamóval van kapcsolva, mely a főmótorral mechanikailag kapcsolt, vagyis ezzel közvetve kaszkádba kapcsolt (B) egyenáramú motort táplál. Ezen kapcsolás többek között azon előnnyel bír, hogy a (C', C") áramátalakítócsoport közvetlenül a primér áramból, vagyis az áramforrásból hajtható, miért is fordulatszáma a főmótor megindítása után is csak szűk határok között ingadozik és így célszerűen használható a főmótoroknak üzemközben valő sebességszabályozására. A 3. ábra oly elrendezést mutat, melynél az (A) főmótor a vele mechanikailag kapcsolt második (B) motorral kaszkádba van kapcsolva. A (C')segédmótor úgy mint előbb a primérmótor szekundér fegyverzetével van összekötve és egyidejűleg egy második (C") segédmotorral van mechanikailag kapcsolva, amely egyrészről pl. csúsztató gyűrűi segélyével a második (B) kaszkádmótor szekundér fegyverzetével, másrészt pedig státora segélyével az áramforrással van összekötve. Ezen kapcsolásnál még a következő nevezetes eredményt érjük el: Ugyanis a különböző motorok sarkszámainak megfelelő megválasztásával elérhetjük, hogy a motorok bármely tetszőleges sebességgel járhatók. Tegyük föl, hogy a (C') segédmotor synchronmótor. A primér áram frekvenciája legyen (P) az (A)primérmótor szekundérfegyverzetében indukált áram frekvenciája pedig (pl) és a (B) szekundérmótor szekundér fegyverzetében indukált áram frekvenciája (p2). A főmótornak sarkszáma által adott synchron fordulatszáma legyen (V) és a főmótoronak általános változó sebességét jelöljük (v)-el. Tegyük föl először, bogy a két (C', és C") segédmotor egymással nincsen mechanikailag kapcsolva és jelöljük általában a (C') mótor fordulatszámát (v')-el és a (C") mótor fordulatszámát (v")-el. Ekkora következő egyenletek állapítják meg a primér-és szekundérmótor szekundér fegyverzeteiben lévő áramok frekvenciáinak viszonyát: V—v pl = p p2 = pl V—2v = P V—2v V—v ^ v Ebből az első (C') segédmotor sebessége a következőképen állapítható meg: P1 P a kétszeres sarkszámmal ellátandó második (C") segédmotoré pedig: v' = V ^ = V-