43391. lajstromszámú szabadalom • Tagolt kazán
2 — tornáknak (n n) tisztító és ellenőrző ajtói számára megfelelő nyílásokkal van ellátva. A megfelelő ajtók vagy a kazántagra lehetnek szerelve, vagy pedig egy, a mellső tagra tömítően szerelt előtétlemezen lehetnek elrendezve. A (8) hátsó taghoz illeszkedik a kazánt a kéménnyel összekötő (r) fiistcső (3. ábra). A kazánnak sajátosságát első sorban az egész kazántéren végighúzódó (e e, f f) lángcsatornák képezik, melyek közül (e e) • az (a) lángtér fölött és a (d) töltőakna két (oldalán, (f f) pedig az (a) lángtér két oldalán van elrendezve. A 2. ábrában árnyékoltan föltüntetett részek az egyes középső kazántagoknál megismétlődnek, azok összeillesztésénél tehát egymással szomszédos helyzetbe kerülnek; a tagok közötti, az (a) tűztérhez, (c) hamutérhez és (e f g h) lángcsatornákhoz vezető rések tűzálló tapasszal tömíttetnek úgy, hogy a fűtőgázok csak a csatornákban húzódhatnak a kazánon végig. A fűtőgázok elégetése és kihasználása következőképen történik: Az (a) tűztérben a (b) rostélyra van a tüzelőanyag fölhalmozva, mely a (d) töltőakna fölső részéig érhet. Az (a) tűztér a rostély felé célszerűen szűkül, oly célból, hogy ennek föliilete a szükséges mértéket meg ne haladja, levegőfölösleg tehát a | lángtérbe ne juthasson; a rostély ilyen el- ! rendezése folytán a levegő egyenletesebben oszlik el a tüzelőanyag alsó rétegeiben. A táplálóaknának a lángtér fölötti elrendezése kapcsolatban az (i i) összekötőcsatornákkal, melyek az (a) lángtérből közvetlen az (e e) lángcsatornákba vezetnek, lehetővé teszi azt, hogy nagyobb tüzelőanyagmennyiség halmoztassék föl a rostély fölött. Az (i i) összekötőcsatornák, melyek a töltőakna két oldalán minden tag, vagy egynéhány tag között vannak elrendezve, a fűtőigázokat az (a) lángtérből úgy vezetik a lángcsatornákba, hogy azok először a (d) töltőaknához legközelebb fekvő fűtőfölületen haladnak végig s csak azután irányíttatnak oldalt, mikor már a csatornának legmagasabb pontjáig, jutottak; a fűtőgázok ezen járatát a közvetlen a lángtértől nyert magas hőmérsékük magyarázza meg, melynél fogva fölfelé emelkednek és az (e) és (f) csatornák már lehűlt tartalmát lefelé szorítják ki. Emellett azonban az (e) csatornákban korábbról maradt gáz egy része a f űtőgázokkal, azok belépésekor elegyedni is fog, miáltal a szúrjólángok káros hatása csökkentetik. Az 1. és 2. ábráj ban rajzolt nyilak a levegő és a füstgázok útját mutatják. Az (f f) lángcsatornákat az összes vagy némely tagok között hagyott ür által képezett (h h) vízszintes csatornákkal összekötő (g g) összekötő csatornák kisebb keresztmetszetűek a megfelelő (i) összekötő csatornáknál. Ennek folytán az (f) lángcsatornák (g)-nél erősen szűkülnek úgy, hogy a füstgázok nemcsak a kéményhez legközelebb fekvő (g g) összekötő csatornákon áramlanak a (h) vízszintes csatornákba, hanem az összes (jg) csatornák vétetnek igénybe, ha pedig a kazánnak teljes üzeménél több füstgáz halad a csatornákon végig, mint amennyi a (g) összekötőcsatornákon keresztülfér, akkor a füstgázok egy része kénytelen a mellső tagig húzódni, amelyben a (g) csatornák magasságában az (o) csatorna van elrendezve, mely oly méretű, hogy a (g) csatornákkal együtt az ! összes füstgázokat elvezetheti (3. ábra). A mellső tágban kiképzett (o) csatorna természetesen a második tagra is kiterjedhet. A (g) szűkített füstgázelvezetés által a gázok nemcsak fölülről lefelé1 , hanem a kazán hátsó részéből előrefelé, tehát átlós irányban is kénytelenek haladni. Az egyes tagoknak (e) és (f) csatornáiban a fűtőfölület további fokozása céljáéból csövek is lehetnek elrendezve, melyekben víz keringhet; e csövek a csatornákon függélyesen vagy ferdén húzódnak végig, miáltal a víz egyirányú állandó keringése biztosíttatik. A 6. ábrában a füstcsatornáknak síkrostélyú és .töltőakna nélküli kazánnál való elrendezése van föltüntetve. A fűtőgázok az (i) összekötő csatornákon át ez esetben
