43357. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzfűtési vezetékekből a levegő eltávolítására

víz vezetéke és (i) az elhasznált víz vezetéke. Ezen utóbbinak fölső vége egy a (g) edény födelével egybeöntött és az (o) úszó fenekére vezető (x) szívócsővel van összekötve, míg alsó vége egy vízzel telt (y) edénybe nyúlik a vízszin alá úgy, hogy levegő nem hatolhat be. Ha a beszívandó levegő nyomása akkora vagy alacsonyabb, mint a légköri nyomás, akkor az (y) edényt annak megfelelően mélyebbre kell állítani a (g) edénynél. Ha azonban a szívófeszültség magasabb a légkörinél, akkor az (y) •edény a készüléknél magasabban is állhat. A működés szemléltetésére képzeljük a (g) edényt, az (o) úszót, az (x) csövet, az (i) vezetéket és az (y) edényt vízzel telve. Az <o) úszó és a (p, uj szelepek a rajzon föltüntetett helyzetben gondolandók és képzeljük, hogy az (e) vezetékből légköri nyomású levegő szivatik be. Miután az (y) edény mélyebben fekszik a (g) edénynél, azért a (g)-ben lévő víz (y) felé folyni és a (v) szelepen keresztül a (g) edénybe levegőt szívni igyekszik. A rajz szerinti helyzetben a (t) és (u) között egy kis köz van azért, hogy az (u) szelepet a (h) vezeték víznyomása ülésén tarthassa. Mihelyt már most a vízszin az (o) úszó belsejében annyira sülyedt, hogy a fölhajtóerő az úszó súlyával lesz egyenlő, akkor az úszó emelkedni kezd. a <t) bütyök az (u) szelephez ér és a fölhajtó erő végül az (u) szelepre ható nyomást legyőzi és a szelepet megnyitja, míg a (p) kibocsátó szelep az (x) vezetéket elzárja. A beömlő víz a (h) vezetékből az (u) szelepen és az (s) csatornán át a (g) és (o) közötti gyürűalakú térbe áramlik, ahol az (o) úszó fölemelkedése folytán a víz szintje •sülyedt, és azután az úszó belsejébe jut. A víz tehát először a (g) és (o) közti tért tölti meg és ezzel a fölhajtó erőt növeli. Ezzel egyidejűleg a (g) edényben lévő levegő komprimáltatik és a szükséges túlnyomás elérése után a (w) szelepen át a vele összekötött nyomóvezetékbe szoríttatik. A (p) -szelepet a nyomóperiodus kezdetén a fölhajtó erő üléséhez szorítja. A kompresszió növekedésével a fölhajtó erőt a (g) és a légkör közti nyomáskülönbség helyettesíti. Midőn az (o) úszóba annyi víz jutott, hogy a fölhajtó erő egyenlő lesz az úszó súlyával, akkor az úszó súlya a (g) és a légkör közti nyomáskülönbség ellen kezd működni. Röviddel azelőtt, mielőtt az (o) úszó vízzel megtelnék és a fölhajtó erő a minimumot elérné, az úszó súlya a (g) és a légkör- közötti nyomáskülönbséget legyőzi és a (p) szelepet megnyitja, míg az (u) szelep a nyomó vízáram hatása folytán elzáródik. Az (o) úszó sülyedésével a (g) és (o) közti térből kiszorított folyadék az úszó fölső széle fölött az úszóba folyik, minek folytán a fölhajtó erő tovább csökken es a lefelé ható erő növekszik. A víz (x)-en és (i)-n át (y) felé folyik és a beszívandó levegő (v)-én át ismét a (g) be juthat úgy, hogy a leírt folyamat ismétlődik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1.' Berendezés gőzfűtési vezetékekből a levegő eltávolítására, jellemezve azáltal, hogy a gőzfűtési csőhálózattal összekötött vezetékekbe nyomóvízzel működtetett önműködő szívókészülékek vannak iktatva, melyek a levegőt a csőhálózatból a gőz beáramlása előtt kiszívják. 2. Az 1. igénypontban védett berendezés önműködő szívókészülékének egy kiviteli alakja, jellemezve egy vízzel töltött edényben elhelyezett, fölül nyílt, harangalakú úszó által, melynek fenekén az úszóba nyúló szívócső elzárására szolgáló szelep, fölső részén pedig a nyomóvízvezeték szelepének megnyitására szolgáló ütköző van alkalmazva oly célból, hogy a szívócső által részben kiürített és a fölhajtó erő által fölemelt úszó a szívócső szelepét elzárja, a nyomóvízvezeték szelepét pedig megnyissa, mire a beömlő nyoraóvíz a levegőt a készülékből egy szelepen át kiszorítja és az úszót ismét lesülyeszti. 1 rajzlap melléklettel.! PAU-A8 TÁASAAAO KYOMOJU* !UW»»