43306. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kazein klórozott és egyidejűleg oxidált származékainak, valamint ezeknek csersavval való vegyületeinek előállítására
A jelen eljárás szerint előállított klórkazeinek sárga porokat képeznek, melynek klórtartalma a munkaföltételek szerint 2—8% között ingadozik; ezen készítmények kéntől mentesek foszf'ortartalmuak és kb. 12% nitrogént tartalmaznak. 1. példa. 1 kg. kazeint 10 1. vízzel elkeverünk és 2 1. 20°/0 -os nátronlúggal föloldunk, az oldatot azután 75— 80°C-nál 2 órán át 2 1. kb. 10%-os nátriumhipoklórit oldattal kezeljük. Miután a kis mennyiségű maradékról leszűrtük, a szürletből a keletkezett klórkazeinszármazékot erős sósavval leválasztjuk. A termék megszárítva kb. 5% klórt tartalmaz, amely jódkáliumoldattal való főzéssel ne n választható el. 2. p é 1 d a. 1 kg. kazeinnek 5 1. vízben és 2 1.35%-03 nátrionlúgban való, kb. 70° C.-nyi meleg oldatát gázalakú klórral kezeljük mindaddig, mig csapadék nem keletkezik. A képződött klórkazeinszármazékot azután ásványi savakkal leválasztjuk, leszűrjük és abszolút alkohollal és éterrel kimossuk. A termék megszárítva kb. H'5% klórt tartalmaz. 3. példa. 1 kg. kazeinnek 101. vízben és 2 1. 20%-os nátronlúgban való 30° C.-nyi meleg oldatát klórgázzal kezeljük mindaddig, míg az eleintén föllépő gázfejlődés c3Ökken. A reakciófolyadékot az egész idő alatt alkálikusan kell tartani. A keletkezett klórkazeinszármazékot azután savval leválasztjuk, abszolút alkohollal mossuk és szárítjuk. Megszárítva kb. 8% klórt tartalmaz, mely jódkáliumoldattal való főzés által részben elválasztható. 4. példa. 1 kg. kazeint 10 1. vízben és 1 1. 25%-os nátriumkarbonát oldatban vízfürdő hőmérsékletnél oldunk és kb. 30° C.-nál savanyú reakció fölíépéséig klórgázzal kezelünk. A keletkezett klórkazeint azután ásványi savakkal leválasztjuk, szűrés után abszolút alkohollal és éterrel mossuk és szárítjuk. Szárítva kb. 4% klórt tartalmaz. Azt találtuk, hogy ezen klórkazeinszármazékok erős rothadást gátló tulajdonságokkal bírnak úgy, hogy azok pl. a pankreasz-rothadást meg tudják akadályozni Ezen tulajdonságuknál fogva azokat antiszeptikumok gyanánt alkalmazhatjuk. Különösen kitűnő bélantiszeptikumok ezen kazeinszármazékoknak csersavval való vegyületei, melyek a gyomornedvvel szemben nagy mértékben ellentállók, alkálikussá tett vízben azonban könnyen oldódnak úgy, hogy az alkatrészek antiszeptikus tulajdonságai a bélben teljesen érvényre juthatnak. Ilyen csersavvgyületet kapunk például, ha a fönt 1. példában megadott módon készített klórkazeinszármazékok 1 kg.-ját 10 1. vízben, nátronlúg hozzáadása mellett oldjuk, hozzáadunk 10 1. 10%-os tanninoldatot és azután savakkal, akár csersavval magával, hidegben vagy melegben a csersavvegyületet leválasztjuk, melyet azután kimosunk, szárítunk és porítunk. Lehet a klórkazeinszármazékot híg borszeszben is Qldani, azután alkálikus vagy vizes oldatban 1 kgtanninal kezelni és a csersavvegyliletet savakkal leválasztani. Végül akkor is keletkeznek ezen csersavszármazékok, ha a fönti 1—4 példák szerint kapott alkálikus lúgokat direkt tanninoldattal kezeljük és azután savakkal kicsapjuk. A csersavvegyületek sárgás szürke, vízben és híg savakban majdnem oldhatatlan alkáliákban könnyen oldható port képeinek vizes forrázatuk vasklórid által kékre festetik és fehérjeoldattal csapadékot ad. Alkoholban és indifferenz oldószerekben a hidegben oldhatatlanok. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a kazein klórozott és egyidejűleg oxidált származékainak előállítására, jellemezve azáltal, hogy az alkáli- vagy alkálikarbonátoldatban oldott kazeinre alkálihipoklóriteket vagy klórt engedünk fölös alkáli jelenlétében, illetve a savanyú reakció fölléptéíg hidegben vagy melegben hatni és az így kapott klórozott oxidálási termékeket a reakciófolyadékból savakkal kicsapjuk. 2. Eljárás az 1. igény szerint kapott kazein-