43158. lajstromszámú szabadalom • Forgó erőgép

A dugattyú alakja hasonló az első foga­natosítási példában föltüntetett alakhoz és a (14) dugattyútok szintén hasonlóan van kiképezve. A gépnek ezen változatánál azon­ban a segédkamarák szilárd oldalfalakkal vannak ellátva, melyek a lengő tokkal egy darabból állanak és az előző foganatosítási alak (19) buvárdugattyúi helyett (28) üreges hüvelyek vannak elrendezve, melyek szoro­san a segédkamarák belső falazatára fek­szenek és a tok mozgása közben azokban csúsznak. Ezen hüvelyek alúl szintén lapos (29) karimával vannak ellátva, melyek az (1) keret belső föliiletein csúszó vezetékek­kel állanak érintkezésben és helyzetükben olyan (30) könyöklapok által tartatnak meg, melyek akképen vannak a keretre erősítve, hogy ezen részek között gőzáthatlan zárás létesül, míg egyidejűleg a karimával ellá­tott hengernek oldalsó elmozdulása lehetővé van téve. Ezáltal a tók képes a dugattyút forgása közben követni, míg egyidejűleg a segédkamarák a nyomó- és kipuffogókama­rával összeköttetésben állnak és ezen ka­maráknak befogadási képessége a részek helyzetéhez képest változik. Az említett karimázott kamarákon alúl (31) vájatok van­nak elrendezve és pedig két ilyen vájat összes fölülete egyenlő a gőz által érintett tok fölületével úgy, hogy ezen vájatok arra szolgálnak, hogy a részeket kiegyensúlyoz­zák, ép úgy, mint az első foganatosítási alaknál. Látható, hogy az ilyen erőgép minden irányban futhat aszerint, amint a gőzt, il­letve hajtó közeget a dugattyú egyik vagy másik oldalára vezetjük. Ezen második fo­ganatosítási alak működési módja hasonló az elsőéhez. Tegyük föl, hogy a gőzt a dugattyú jobb oldalán vezetjük be (3. ábra), akkor a nyo­mókamarát a dugattyútárcsa jobb oldalán fekvő tér képezi, mely a két (32) és (33) segédkamarával áll összeköttetésben. A gőz­nyomás hatása a dugattyút az óramutató irányával ellenkező irányba forgatja és ezen forgásánál a lengő tok követi a dugattyút; ha a gép fölső végén levő segédkamara összeköttetésben van a nyomókamarával, akkor a mögötte levő második kamara el van zárva, ennek folytán a nyomókamara mindig a dugattyú egyik oldalán a tok és dugattyú között fekvő részből és két segéd­kamarából áll. A szilárd ellenfal ez esetben az (1) főkeretnek gőz által érintett azon részeiből képeztetik, melyek a hüvelyeken belül fekszenek és a hüvelyek, valamint a dugattyútok is szabadon mozoghatnak, mert a rájuk gyakorolt összes nyomás ki van egyenlítve. Megjegyzendő még, hogy azon idő alatt, melyben a segédkamarák a du­gattyú kipuffogó kamarájával állnak össze­köttetésben, mindegyik foganatosítási alak­nál ezen kamarák befogadási képessége a dugattyútok forgása közben csökken, mi­által a gőz kipuffogása előmozdíttatik. A dugattyúfej másik oldalán a dugattyú és tok közti tér kipuffogó kamarát képez, mely mindenkor összeköttetésbén áll a kipuffogó csővel úgy, hogy tehát állandó kipuffogás is létesítaető. Két segédkamara állandó összeköttetésben áll a kipuffogó kamarával és ha az összekötő nyílások a dugattyúfej által el vannak zárva, akkor az összes gőz ki van puffogtatva a kamarákból úgy, hogy tehát ezek teljesen hatástalanok, ha a nyo­mókamarával összeköttetésbe jönnek. Természetes, hogy «forgó erőgép» kife­jezés alatt nemcsak forgó gőzgépek érten­dők, hanem minden fajfa égési gépek, víz­mótorok s i. t. is és megfordítva szivattyúk, levegőkompresszorok s i. t. is. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forgó erőgép, az erőközeg be- és elveze­tése céljából átfúrt tengely körül excen­trikusan lengő tokkal és a tokot két szemben fekvő ponton érintő dugattyú­val, jellemezve azáltal, hogy a tokra egy vagy több, ezen két kamarával vál­takozva összeköttetésbe jutó segédka­mara van csatolva, melyek henger gya­nánt vannak kiképezve és a melyek­ben csapok körül lengő buvárdugattyúk csúsznak. 2. Az 1. igény szerinti erőgép foganatosí­tási alakja, jellemezve azáltal, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom