43128. lajstromszámú szabadalom • Vasbetonhíd
nak t több foganatosítási alakját tüntettük föl, és pedig az 1. ábrán egy kisebb fesztávolságú, egy nyílású híd sémás rajzát, a 2. és 3. ábrán az 1. ábra A—A és B—B vonalai szerint vett keresztmetszetet, a 4. ábrán pedig az 1. ábra C helyén vett keresztmetszetet. Az ilyen kisebb hidak teljesen gömbölyű vasból álló vasbetonból készíthetők. Az (1) konzolok a középső (2) tartóhoz hasonlóan áttörtek, hogy a súlyt lehetőleg csökkentsük. A konzolok az ábrázolt esetben rácsozatszerűen vannak kiképezve, úgy, hogy azok sztatikailag határozottak. A húzásra igénybe vett (3) fölső övben a tartórészt a gömbölyű vasbetétek képezik, míg a beton csak" burkolat gyanánt szolgál. A (4) rúdban úgy a beton, mint a vasbetétek tartók gyanánt szolgálnak. A nyomást az (5) lemez, a (6) párkány és az alsó (7) rúd veszik föl. A (7) rúdban lévő vas arra szolgál, hogy a rúdban föllépő nyomási feszültségeket fölvegye, ha a lemezt több (8) kereszttartó támasztja alá, mint amennyi alsó csomóponttal a konzolrácsozat bír. A 3. ábrán metszetben föltüntetett áttört középső tartónál a (9) alsó övben lévő vas a húzást veszi föl, míg a beton csak burkolat gyanánt szolgál. Az (5) lemez és a (6) párkányzat a főtartó azon részei, melyek a nyomást fölveszik. Az ezen részekben lévő yasbetétek a vasbetonnál alkalmazottakkal azonosak és a találmány körébe nem tartoznak. A 4. ábrán a (2) gerenda támaszát és a középső tartó és az (1) konzol között lévő rést tüntettük föl. Ezen rés nagyságát a hőkiterjedés állapítja meg. Nagyobb fesztávolságú hidak oly nagy vaskeresztmetszeteket igényelnek, hogy a gömbölyű vas helyett hengerelt vas alkalmazása célszerűbb. Hengerelt vasban a csomópontok igen könnyen létesíthetők; emellett a beton a húzásra igénybe vett részekben teljesen fölösleges, hacsak esztétikai okokból nem látszik célszerűnek a hengerelt vasból álló szerkezetet betonnal burkolni. A betonburkolat mindenesetre célszerű azon részek számára, melyek az olajfestékmázolat megújítása vagy ellenőrzés céljából nehezen hozzáférhetők; ily részek főképen azok, melyek a pályatest alatt fekszenek. A részben vasszerkezetből, részben pedig vasbetonból álló hidat az 5. ábrán oldalnézetben tüntettük föl, míg a 6—10. ábrán a híd részleteit mutató tuk be. | A középső tartónak a pályatest alatt ! fekvő (9) része a fönt említett okokból botonburkolattal van ellátva. Mint a 8. ábrából látható, a (8) kereszttartónak húzásra igénybe vett része hengerelt vasból áll, míg a nyomást az (5) lemez veszi föl. A nyíró feszültségeket részben a hengerelt vas, részben pedig 3—6 mm. vastag sodronyok veszik föl. A 7. és 10. ábrán a hídnak a (C) pontnál vett metszeteit tüntettük föl; ezen ábrákból a középső (2) tartónak az (1) konzolon való szabad fölfekvése látható. A 7. ábrán látható (10) hengerelt vas azon hajlító feszültségek fölvételére szolgál, melyek akkor lépnek föl, ha nem alkalmazunk palijókat minden kereszttartó fölött. A konzol a (11) támaszban van lehorgonyozva. A támasz szekrény gyanánt van kiképezve, melynek falai vasbetonból állnak, míg töltőanyag gyanánt vas, kövek vagy sovány betonkeverék alkalmaztatnak. A konzolnak a támaszr :Szal való összehorgonyozása a támasz oldalfalaiban különböző módon létesíthető. A 9. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a konzol a támaszfölület oldalfalával a támaszfölületbe betonozott (12) hengej relt vas útján van összehorgonyozva, melyhez a konzol húzott rácsrúdja a (13) csavarok útján van erősítve. A (14) tartó részben az oldalfalba van betonozva. A támaszfölület ily módon fölfüggesztett sz.ek-I rényt képez, melynél a konzol a középső j tartó kiegyensúlyozására szolgál. Kivételes esetekben a középső tartó parabolikusán meghajlítható, ha ezt a vízszin és a
