43063. lajstromszámú szabadalom • Kézi dagasztógép
retesz által, mely középső félköralakú kivágásával a (4) csap (11) hornyába mélyed és így a (4) csap hosszirányú eltolódását megakadályozza. A (10) retesz a tartány oldalfalához erősített (12) csap körül foroghat szabad végén egy villás kivágásával pedig egy a tartány oldalfalába csavart (13) rögzítő. csap (14) karimája alá nyúlik úgy, hogy ha a (13) csavart megszorítjuk, a (10) retesz rögzítve van. Ekként a forgattyú kiesés ellen teljesen biztosítva van. Ha a (13) csavart oldjuk és a (10) retesz a (12) csap körül fölfelé forgatjuk, a (4) csap szabaddá lesz és a fortgattyút kihúzhatjuk. A találmány az eddigi hasonló szerkezetektől a dagasztod zerszámnak a célnak megfelelőbb különleges kiképzésében különbözik, amely a tésztának tökéletesebb dagasztását teszi lehetővé. A dagasztószerszám a jelen találmánynál egy hullámos alakúra meghajlított, két teljes hullámot alkotó szalagból, drótból, vagy hasonlóból áll, melynél a két szélső félhullám belső szárai a középső két félhullámhoz képest akként vannak megcsavarva, hogy egymással ellenkező menetű csavarmeneteket alkotnak. A mellékelt rajzon (a, c, d, e) képezik az első hullámot, (f, g, h, b) a második hullámot. A szélső (a ós b) elemek a jelen kiviteli alaknál egyenes karok gyanánt vannak kiképezve, melyek lapjukkal a forgás síkjában állanak. A középső két félhullám (d, e) és (f, g) közéi egy síkot képez, mig a két szélső (a, c) és (b, h) a félhullámoknak belső (c) és (h) szárai a középső két félhullám síkjához képest el vannak csavarva és pedig ellenkező értelemben úgy, hogy a (c) szár balmenetű, a (h) szár pedig jobbmenetű csavarmenetet alkot. Az 5. ábrán föltüntetett távlati nézetben a (d, e, f, g) elemek a vízszintes síkba esnek s a vízszintes síkban való folytatásuk gyanánt pontozottan az (al, cl, bl, hí) elemek láthatok. Az (al, cl, d, e, f, g, hl, bt) elemek vízszintes síkú kettős hullámalakot képeznek, meljből a dagasztószerszámnak a jelen találmány szerinti alakja azáltal keletkeztethető, hogy az (a 1) szárnál fogva a (cl) szárat az egyik értelemben, a rajzban a (k) nyíl irányában, azaz balmenetűre, a (bl) szárnál fogva pedig a (hl) szárat a másik értelemben, azaz az (1) nyíl irányában, vagyis jobbmenetűre megcsavarjuk. A dagasztószerszámnak ilyetén kiképzése folytán a tésztának tökéletesebb dagasztását érjük el, minthogy a középső (d, e, f, g) elemek a tésztát hathatósan megforgatják és a tartány falához nyomják azaz gyúrják, a (c, h) csavarmenetes, elemek pedig a csavarmenetek lejtő hatásánál fogva oldalt terelik, amiáltal a tészta a tartány hosszirányában különböző helyekre kerül, azaz sokszorosan szétválasztatik és újra egyesíttetik, ami a tészta homogénné tételét nagyban elősegíti. A tésztának a falak fölé való nyomását (gyúrását) főleg az (i ós j) részek végzik és a gyúrás annál hathatósabb, minél kisebb e helyen a dagasztószerszám és a tartány fala közötti rész. A gyúrás hathatós voltának még nagyobb előmozdítására a jelen találmány ábrázolt kiviteli alakjánál az (i) és (j) részek a 4. ábrán látható módon meg vannak görbítve és pedig a (j) rész a nyíllal jelölt forgásértelmet tekintve előrefelé, az (i) rész pedig hátrafelé van görbítve, Ezáltal a (j) rész a dagasztó szerszámnak a nyíl irányában való forgatásakor e tartány falához tapadt tésztát leszedi, az (i) rész pedig a tésztát a tartány falához nyomja. Az (i) és (j) részek ezen váltakozó műküdése nagyban előmozdítja a tészta tökéletesebb dagasztását. A dagasztószerszám lapos, különben tetszőleges keresztmetszetű szalagból vagy drótból lehet kiképezve. Előnyösebb a lapos szalag, mivel nagyobb fölülettel tolja maga előtt a tésztát, de olcsóbb előállítás kedvéért drótot is alkalmazhatunk. A dagasztás míveletére a tartány álakjának is nagy befolyása van. A tartány köpenyfalának lehetőleg a dagasztószerszámhoz közel kell lennie s ezért alul hengeresen van kiképezve. A köpeny hengeres része fölfelé a liszt betöltésére alkalmas garatban folytatódik. Minél nagj7 obb kerü-
