43052. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű kerékpárokhoz és hasonlókhoz

_ 2 -lejtők ellen szorítja, a görgők a hüvely és a lejtők közé beékelődnek és az (1) dobot magukkal viszik, ellenkező értelmű forgásnál ellenben az ékelődés megszűnik és a (7) hüvely a görgők közt szabadon forog anélkül, hogy az (1) dobot magával vinné. Az (1) dob a (7) hüvelyre a (15) csavarmenetes betét segélyével támaszkodik, melyet viszont a (15a) csavaranya rögzíti. A (7) hüvelyt támasztó golyók a (8) csavarmenetes gyűrűvel a (13) kúpkerék golyói pedig a (16) csavaranyával húzhatók utána. A (12) fogaskerekek (7) hüvelyein a (h) és (hl) spirálisok ülnek, melyek (5) belső fogazásaikkal (7. ábra), a (7) hüvelyeken kiképezett (6) kivágásokba nyúlnak, s ezáltal a (7) hüvelyeken ékelve vannak. A (6) kivágásokba mélyedő (5) fogazások a (8) gyűrűkön alkalmazott rovatékokba is beleérnek úgy, hogy ezeket is helyzetükben rögzítik. A (h) és (hl) spirálisok megfelelő vastagságú lemezből vannak kivágva, és a (2) és (3) füleknél fogva egymással Össze vannak szögecselve, valamint egymástól kissé széthúzva oly módon, hogy spirális körvonalaik egymás folytatását képezzék. így a (h) és (hl) spirálisok előbb növekedő, majd csökkenő sugarú csavarmeneteket képeznek. . E csavarmenetekre a (d) láncok csavarodnak föl, melyek végeikkel a (h) spirálisok (4) szemeihez vannak rögzítve. Az eddig leírt szerkezetek működése már most a következő: Az (f) pedálok egyikének, pl. a jobboldalinak lenyomásánál, az ezen pedált hordó (a) - szögemelfcyű a rajta levő (c) csúszkával együtt kileng és az utóbbival összekötött (d) láncot húzza, mely a (h) és (hí) spirálisokról való lefejtődése mellett a spirálisokat és az ezeket hordó (12) fogaskereket elforgatja. A (12) fogaskerék e forgásértelemnél a közéje és a (19) lejtők közé beékelődő (17) görgők segélyével az (1) dobot is magával viszi és így hajtja a hátsó kerekét, melynek küllői az (1) dobhoz vannak erősítve. A két (12) és a (13) fogaskerekekből álló, differenciális kerékmű hatása folytán, minthogy a (18) kúpkerék tengelye helytálló, a j (12) kerekek egyikének elforgatása a másik [ keréknek ugyanakkora, de ellenkező értelmű elforgatását vonja maga után. A jobboldali (12) fogaskerék tehát baloldali (12) fogaskerék ellenkező értelmű forgását vonja maga után úgy, hogy míg a jobboldali fogaskerék az (1) dobot -magával viszi, a baloldali a (17) görgők közt lazán forog és míg a jobboldali (b) és (hl) spirálisokról a (d) lánc lefejtődik, a baloldaliakra ellenkezőleg föltekercselődik, tehát a baloldali (d) lánc a szögemeltyűt hátrafelé billenti és így a baloldali pedált emeli. A differenciális kerékmű hatása folytán tehát az egyik pedál lenyomása a másiknak fölemelését vonja maga után, az ^1) dob hajtása pedig váltakozva majd az egyik, majd a másik láncról történik. Minthogy a pedálok sebessége holtpontjaik körül kisebb, mint kilengésük közepén, egyenlő munkakifejtés mellett a holtpontokban a láncokra nagyobb vonóerő vitetik át, mint a kilengés közepén, hogy tehát a hátsó kerékre átvitt nyomatékok a különböző vonóerő mellett is, legalább közelítőleg egyenlők maradjanak, kívánatos, hogy a hátsó keréken a holtpontokban kisebb, a kilengés közepén nagyobb nyomatéki karok legyenek. Ezt a jelen kiviteli alaknál azáltal érjük el, hogy a (h) és (hl) spirálisok együtt egy előbb növekedő, azután csökkenő sugaru csavarmenetet képeznek. Mindaddig, míg a (c) csúszkák az (a) szögemeltyűk (26) karjainak ugyanazon helyén vannak, a hátsó' kerék hajtása állandó áttétellel történik. Az áttétel változtatása, mety jelen találmány lényege, a (c) csúszkáknak a (26) karokon fölfelé vagy lefelé való elmozdulása által történik. A (c) csúszkák két-két lemezét az (m) csapok foglalják össze, a (31) és (32) vezetékekben pedig a (33) és (34) csapok járhatnak, melyeket a (35) rugók állandóan egymás felé húznak és így a (31) és ,(32) vezetékek "belső végén iparkodnak tartani. Az (m) csapok bizonyos áttételnek megfelelően, rendes körülmények között, a (26) fogazott karok valamelyik fogüregében fekszenek és a (26) karok csak akkora kilen-